Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 29. hétfő (228. szám) - Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3440 2008. évi XCIX. törvény preambulumában deklarált szándék, a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, az ehhez szükséges előadóművészeti intézményrendszer fejlesztése és ennek érdekében a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatá si rendszer működtetése a gyakorlatban a továbbiakban is megvalósul. A nemzetiségi művészeti élet és a nemzetiségi előadóművészeti szervezetrendszer fejlesztése a nemzetiségi önállóság ápolását, a nemzetiségi nyelvek megőrzését, tárgyi és szellemi kultúrán k ápolását és gyarapítását szolgálja, a nemzetiségi közösségek fennmaradásának biztosításában kiemelkedő szerepet játszik. Fontos lenne ezért számunkra, hogy a jövőben a nemzetiségi színházak utánpótlásáról való gondoskodás, továbbá egy nemzetiségi színház i fesztivál újjáélesztése és évenkénti megrendezése, a nemzetiségi színházművészek állami elismerése és szakmai díjak odaítélése és egy budapesti nemzetiségi befogadószínház is létesülne. Ahhoz azonban, hogy minden nemzetiség büszkélkedhessen saját, kiegye nsúlyozottan és szakmai szempontból is magas színvonalon működő nemzetiségi színházzal, elsősorban a finanszírozás területén lenne szükség az eddigi pozitív kormányzati intézkedések mellett további előrelépésre. Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló T/15367. számú törvényjavaslat kormányrendeleti szintre utalja a színházak vezetőinek kiválasztását, a vezetői álláshelyek pályáztatásának rendjét. Bízunk benne, hog y a részletszabályozást biztosító kormányrendelet megalkotásának folyamatában is igénybe veszik majd a Magyarországi nemzetiségek bizottsága közreműködését, és lehetőségünk lesz a nemzetiségi szempontok érvényesítésére az előadóművészeti szervezetek vezető inek kiválasztása során. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Köszönjük szépen. Most megkérdezem, hogy kíváne valaki hozzászólni a napirendi ponthoz. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom. Megkérdezem még államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy rövid kiegészítést szeretnék tenni az imént elhangzott nemzetiségi bizottsági javaslatokra, amennyiben Lyubomir szószóló úr összegezte, hogy a nemzetiségek irányából milyen szándékok merültek fel, amelyek nem a törvény hatályát érintő kérdések, de mégiscsak érintőlegesen csatlakoznak ehhez az előterjesztéshez. Megnyugtatóan szeretném az Országgyűlés plénumának közreadni, hogy mind az állami kitüntetések, mind pedig a miniszteri művészeti díjak átadása alkalmával, minden nemzeti ünnep alkalmával jelen vannak a díjazottak körében a hazai nemzeti ség kiemelkedő értékőrző és értékápoló, hagyományápoló művészei és közművelődési szakemberei. Ugyanakkor természetes az az igény, hogy a fesztiváléletben egy dedikált művészeti fesztivál a nemzetiségek irányából igényként jelentkezik. Azt tudom mondani, bá r, még egyszer, ez nem a törvény hatálya alá tartozó kérdés, hogy államtitkárságunk egy új állami költségvetési forrást indított útjára a tavalyi esztendőben, kifejezetten a művészeti fesztiválok, a magas színvonalú fesztiválélet ösztönzésére, és ez minden fenntartó és minden fesztiválszervező számára nyitott lehetőséget mutat. Az idei évben 500 millió, a terveink szerint a jövő évben 750 millió forint zömében vidéki színvonalas művészeti fesztiválok megrendezését szolgálja. Végül, a fenntartói környezet sz empontjából a nemzetiségi önkormányzatok működtetésében lévő kisebb számú, de nagyon jelentős és esszenciális művészeti feladatokat végző intézmények vezetőinek kiválasztásánál nem feltétlenül releváns a mostani törvényi módosítás, hiszen a kiemelt és nemz eti besorolás e kereteket meghaladja, de ugyanakkor előfordulhat természetesen a művészeti életben olyan lehetőség, hogy ezt a célt is megugorni szándékozik valamely intézmény. Így ebben az