Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - HORVÁTH IMRE (MSZP):
3306 közmunkára, nem hiszik el. Vagy rosszabb esetben az önkormányzat nem engedi el, vagy ő nem akar menni, vagy valamilyen módon megpróbálják ezeke t a szabályokat kijátszani. Legyen az emberek érdekében, a parasztgazdák érdekében és a közmunkások érdekében egyfajta olyan kényszerelem, hogy aki fizikailag, szellemileg alkalmas erre a munkavégzésre, annak kötelező legyen elmenni, mert jobban jár a közm unkás, mert sokkal többet keres, jobban jár az állam, mert valódi értékteremtő munkahelyre tudta betolni a korábbi közmunkást, és jobban jár a gazda, mert végre van munkáskéz, és nem kell azon idegeskedni a betakarítási szezonban, hogy nem lesz munkásember . Amikor Csenger környékére Borsod megyéből hoznak közmunkásokat, az úgy hiszem, hogy egy komoly kórtünet, és ebből is látszik, hogy lenne min változtatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Horváth Imre képviselő úr, MSZP. (Jelzésre:) Elnézést kérek államtitkár úrtól, de már megszólítottam Horváth képviselő urat. Majd utána, jó? (Dr. Nagy István: Nincs semmi baj.) HORVÁTH IMRE ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon sok tanulságos dolog elhangzott. Tudjuk azt, hogy minden összefügg mindennel, s azt gondolom, hogy a kritika mellett sok ötlet, sok olyan javaslat született, amit a közeljövőben hasznosítani lehet a vidékfejlesztés területén. Én azt is javasolnám legközele bb a kormánynak, hogy egy ilyen vitanapot jobb lett volna, mondjuk, a költségvetési vitát megelőzően tartani, hátha az itt elhangzott javaslatokból néhányat be tudtunk volna építeni. (Csepreghy Nándor: Nem mi kezdeményeztük ezt a vitanapot!) Tudom a válasz t, államtitkár úr. A sok dolog mellett, ami itt elhangzott, leszögezhetjük azt, hogy Magyarország vidékein, eltérően ugyan egymástól, különböző mértékben, a magyar vidéki ember a mezőgazdaságból él, kertgazdálkodásból, a fogyasztását ebből lá tja el, illetve a szerény jövedelmét is ebből szerzi. A rendszerváltás előtt Magyarország mezőgazdasága példaértékű volt Európa és a világ számára is. Itt Ausztriát hoztuk példának, hogy mikor mi volt. Én a hetvenes években, a hatvanas évek végén több éven keresztül tapasztaltam, hogy hogy dolgozik egy osztrák paraszt. Vele szemben ugyan ott volt a vasfüggöny, de azt is láttam, hogyan dolgozott a LajtaHansági Állami Gazdaság. Mi technikailag gépesítve voltunk, növényvédelmi és egyéb szempontból világviszon ylatúak voltunk. Napjainkban viszont az a jellemző a mezőgazdaságra - ahogy többször elhangzott , hogy oligarchák uralják a magyar mezőgazdaságot és a vidéket, tönkretéve ezzel egy csomó kisember megélhetését, jövőjét. És ha a vidéki életet nézzük, akkor nem lehetünk túl boldogok. Miért? Azért, mert nagyjából 9 ezer gazdasági szervezet folytat mezőgazdasági tevékenységet, ezzel szemben 40 ezer egyéni gazdaság szintén ezt a tevékenységet folytatja. Míg a gazdasági társaságok száma 10 százalékot meghaladóan nőtt az elmúlt néhány évben, addig az egyéni gazdaságok száma csaknem ugyanilyen arányban, mintegy 12 százalékkal csökkent. Az utóbbi évek támogatási és birtokpolitikájában bekövetkezett változások ellenére a gazdasági társaságok által használt földterület 70 százalékát meghaladó területen továbbra is az 500 hektárnál nagyobb gazdaságok működnek. Az utóbbi három év alatt az állattartással foglalkozó gazdasági szervezetek száma jelentősen, közel negyedével nőtt, ezzel szemben az egyéni gazdaságoké ez idő ala tt 17 százalékkal csökkent. Jellemzően tehát az állomány több mint 60 százalékát szervezetek tartják a kezükben. Nagyrészt a baromfi- és a sertés, míg az egyéni gazdaságoknál a baromfi- és a szarvasmarhatartás a jellemző. Az egyes ágazatok más és más menn yiségben igényelnek élőmunkaerőt, így a hazai termelési szerkezet igen nagy mértékben befolyásolja a mezőgazdaság munkaerőigényét. Míg a szántóföldi növénytermesztés gépesíthetősége és automatizáltsága aligalig
