Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - VARGA GÁBOR (Fidesz):
3297 2002ben létezett még, amikor polgármester lettem, a polgári kormány által létrehozott TEKI- és CÉDErendszer, ami a hátrányos helyzetű térségekben a megyei területfejlesztési tanácshoz delegált fel adat volt, amit a kistérségeknek ő természetesen ledelegált, és ott a hátrányos helyzetű térségekben ez a területi kiegyenlítést, illetve a célirányos decentralizált alapot jelentette. Tehát itt a településvezetők eldönthették azt, hogy milyen forrásokat m ire használnak. Természetesen a szocialista kormányok ezt szépen lassan leépítették, mondván azt, hogy 2004ben jönnek az európai uniós források, amik természetesen előcsatlakozási alapi forrásokkal is, a PHARE, SAPARD, AVOPprogramokkal jelentkeztek ebb en az időszakban. Aztán a későbbiek során megjelentek az európai uniós pályázatok. Csak ott azt felejtették el elmondani, hogy ezeknek a pályázatoknak nem százszázalékos a támogatása, ha viszont pályázik egy kistelepülés, akkor azt neki elő kell finanszíro znia. A 70 százalékos vagy 80 vagy 90 százalékos támogatás nagyon nem létezett, 50 és 70 között (Gőgös Zoltán: Száz is volt!) vagy 75 százalékos volt a támogatás. Ebben az esetben viszont, ha megnyerte a pályázatot, mivel utófinanszírozott volt, elballagot t egy kereskedelmi bankhoz, amikor a kamatok még nem a 234 százalékos tartományban voltak, hanem kicsit magasabbak voltak. Ha jól ment az egész projekt és sikerült megvalósítani, akkor egy év múlva ki is fizették. Egy százmilliós beruházásnál, mondjuk, e gy kistelepülés esetében rögtön volt egy rárakódott 1012, több millió forintos tétel, ami azért nem tette gazdaságossá. Többek között ezért is adósodott el adott esetben egy vidéki önkormányzat. Aztán, ha minél nagyobb volt ez a település, annál magasabb volt az eladósodottság. Nyilvánvalóan ez a vidék elmaradását, én azt gondolom, alapvetően befolyásolta, mert ki az a településvezető, aki magára vette volna, hogy ilyen adósságot vegyen magára. Alapvetően nem kellett itt kitalálni azt, hogy a vidéket ne fe jlesszük, ha nem pályázik a vidéki település, akkor nem is fog fejlődni. Azt gondolom, hogy a képviselőtársammal, aki most alelnökként fent van, én is tanyasiként, ahogy az imént alelnök úr mondta, meglepődött azon, hogy milyen jó visszhangja van annak, és milyen jó megismerni azt, hogy a képviselőtársa nyulakkal foglalkozik. Jelentem, a tanyámon nekem is van két darab nyulam, négy darab kutyám és két darab ilyen kölcsön szedettvedett ló, aminek az értéke természetesen nem jelenik meg abban a konstellációban, hogy be kellene írni az adóbevallásomba, de mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy itt a vidékfejlesztésről és más egyébről is beszéljünk. Arról a területről jövök, DélFejér megyéről van szó, ahol Illyés Gyula és Németh Lászl ó, a miniszteri expozéban ideidézett két korszakos zseniről van szó, született, élt és alkotott. Illyés Gyula nagyszülei Cecén vannak eltemetve, Németh Lászlóról pedig elmondhatjuk, hogy Szilasbalháson, azaz Mezőszilason számtalan drámájának az alapötlete, illetve alapgondolata született. Tehát a szocialisták által felszámolt TEKI, CÉDE, és jönnek a különböző európai uniós források, amelyeknek a kihasználtságát nem igazán tudja indokolni az a területfejlesztési koncepció, amely 2013ig létezett. És igazából itt szeretnék rátérni arra, ami a mondandóm alapvető lényege lett volna, ez a terület- és a településfejlesztési operatív program, amely a 2014 és ’20 közötti időszakban mintegy 1200 milliárd forint fejlesztési forrással járul hozzá az ország európai szin tű felzárkóztatását igénylő területekhez. Ugye, a kevésbé fejlett régiók itt a célterületek, Budapestet és Pest megyét ebből eleve kizárjuk. A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlődését támogatja. A TOP küldetése, hogy keretet biztosítson a területek decentralizált fejlesztésének tervezéséhez és megvalósításához. A TOP két fő stratégiai céljához tartozó fejlesztési irányok egyrészt a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatási szint növelése, valamint vállalkozásbarát és népességmegtartó település létrehozá sa, kiemelten itt a városfejlesztésről van szó. Az operatív programok felépítése alapján a megyék a TOPban öt prioritás keretében tervezhették meg a fejlesztéseket. Egyrészt egy térségi gazdasági környezeti fejlesztést a foglalkoztatás elősegítésére. A má sodik prioritás egy vállalkozásbarát, népességmegtartó
