Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3257 A vidéki térségek felzárkóztatására az alacsony képzettségűek számára is elérhető munkahelyteremtésre van szükség, zöldgazdaságfejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra, szociálisbérlakásépítésre, szociális földprogramokra. Tal án mindezek együtt valamit változtathatnak a vidék helyzetén, és segítik a folyamatos lecsúszás és szétszakadás megállítását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr jelentk ezett szólásra. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön sokat beszélt most itt a vidéki egészségügyi ellátás helyzetéről, tisztelt képviselő asszony. Valóban volt olyan időszak, amikor 16 ezer ágyat felszámoltak, amikor 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, és több száz milliárd forinttal csökkentették az egészségügy gazdálkodási keretét, mindeközben pedig megpróbáltak vizitdíja t bevezetni és kórházi napidíjat, hogy a háziorvost és a kórházat kerüljék el a betegek, de ez a 2010 előtti időszak volt. Mi történt azóta? A vidéki kórházak fejlesztésére 322 milliárd forintot költöttünk, vidéki kórházak műszerfejlesztésére pedig 104 mil liárd forintot. Ha vidéken körbemegy, alig lát olyan kórházat, ami kívülről ne újult volna meg, pontosan a KEOPprogramokban, energiatakarékossági, energiahatékonysági programokban nyílászárócserére, külső cserére került sor, pontosan azért, hogy a terület i egyenlőtlenségeket csökkentsük, és a vidéki emberek számára is minél jobb egészségügyi ellátást tudjunk biztosítani. Most éppen pont ellenkezőleg panaszkodnak az emberek, mint ön mondta, hogy vidéken jobb az egészségügyi ellátás infrastrukturális körülmé nye, a kórházak épülete, a kórházak műszerezettsége, mint Budapesten, ezért fogadta el a FideszKDNP, hogy költségvetési pénzből az idei évben 40 milliárd forintot, a jövő évben pedig további több tíz milliárd forintot fordítunk budapesti kórházfejlesztésr e, hogy Budapest lemaradását hozzuk be az elmúlt 567 esztendő vidéki kórházfejlesztéséhez képest. Amikor éppen egy másik LMPs képviselő jön be - azt látom, hogy önök nem hallgatják meg egymást , pont ezt mondja, hogy Budapest lemaradt az egészségügyi f ejlesztésekben. Javasolom, hogy egymás felszólalásaira is figyeljenek. Ön azt mondta, hogy a közfoglalkoztatotti bér kevesebb, mint a minimálbér. Tisztelt képviselő asszony, nem véletlen, hogy ez a rendszer így alakult ki, hiszen a közfoglalkoztatotti bér jóval több, mint a segély, hogy megérje a segélyek világából a közfoglalkoztatásba lépni, de kevesebb, mint a minimálbér, hogy aki közfoglalkoztatásban van, továbbra is motivált legyen piaci állás betöltésében, és érezhető életszínvonalemelkedés legyen sz ámára az, ha utána piaci körülmények között tud elhelyezkedni. 13 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt években az alapellátás, tehát a háziorvosok, fogorvosok infrastruktúrájának fejlesztésére, tehát felújítani szakrendelőket, egészségházakat, hasonló programokra. Ennek a teljes összegnek a 30 százalékát a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben költöttük el, pontosan azért, hogy az egészségügyi területi különbségeket az alapellátásban is tudjuk csökkenteni. 40 új járóbetegszakrendelőt fejlesztettünk, 23 új kistérségi járóbetegszakrendelő kialakítására került sor, 90 aktív ellátást konvertáló kórház fejlesztésére került sor összesen 50 milliárd forintból. Ezek pontosan mindmind a vidéken élő, kistelepülésen élő emberek jobb egészségügyi ellátáshoz, k özszolgáltatáshoz való hozzáférését segítették. A sürgősségi ellátásban 13,3 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre, a konvergenciarégiókban 16 intézmény számára tudtunk ezzel érezhető fejlesztést hozni, tehát a hátrányosabb helyzetű régiókban csap ódott le ez is. A mentőszolgálatoknál 496 új jármű állt szolgálatba, és most már minden magyarországi megyében van rohamkocsi vagy mentőorvosi kocsi, amely a betegek segítségére tud sietni. Szintén a