Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
3255 amelyek hasonló problémával küszködnek, nagyon jó volna egy ilyen típusú átfogó fejlesztést megvalósítan i, amely munkahelyteremtést von maga után, illetve az egészségügyi, oktatási ellátás számára nyitna lehetőségeket. (17.40) Ezen dolgozunk, és bízunk abban, hogy ha a gazdasági részt végigszámoljuk, végiggondoljuk, akkor össznemzetgazdasági szinten is kedve zőbb volna egy ilyen helyzetnek a kialakítása, mint újabb és újabb úthálózatfejlesztést, illetve közlekedésihálózatfejlesztést megvalósítva elérni azt a kívánt állapotot, ami a térség számára sem igazából kívánatos, illetve a főváros számára sem előnyös . Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, a mi problémánk egészen más természetű, mint az ország más településeinek a problémái. Nyilvánvaló, a mi problémánk nekünk fáj, a más térségek problémái pedig ott fájnak, ahol ezek jelen vannak. Köszönöm szépen a figye lmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma egy ember életkilátásaiban a legmeghatározó bb tényező az, hogy hová születik, az ország melyik részébe. A fővárostól, nagyvárosoktól való távolság döntő mértékben befolyásolja az életesélyeket. Mára közhellyé vált, hogy a vidéki Magyarországot ma elnéptelenedő, kiürülő, elszegényedő falvak, leépülő közszolgáltatások jellemzik, és ez nagyban köszönhető az elmúlt évek kormányzásának. Nem csoda, hogy ma Magyarország hét régiója közül csak KözépMagyarország népessége növekszik, vidéken, a NyugatDunántúltól eltekintve folyamatosan fogy a népesség. A te rmészetes fogyáson túl ennek oka az elmúlt években felgyorsult belföldi és nemzetközi elvándorlás. A leszakadó régiók elkezdtek kiürülni, sokan a főváros felé vagy külföldre vették az irányt. 2016 és 2017 eleje között 31 200 fővel csökkent az ország népess ége, ami az elmúlt húsz év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Földrajzilag nézve ebből a 31 ezres fogyásból 27 ezret KeletMagyarországon mértek. Ebből 14 ezer a természetes fogyásnak, 13 ezer az elvándorlásnak tudható be. A belföldi vá ndorlás nyilvánvalóan azokba a régiókba irányul, ahol magasabbak a keresetek, több a munkalehetőség, fejlettebb az infrastruktúra. A régiók fejlettségbeli különbségei óriásiak: a fővárost is magában foglaló leggazdagabb központi régióval csak Nyugat- és Kö zépDunántúl tudja felvenni a versenyt, a másik négy régió rendszeresen a húsz legszegényebb EUrégió között végez. A fiatalok elvándorlása miatt egyre jobban emelkedik az átlagéletkor, öregszik a népesség, egyre több nyugdíjas korú eltartott jut egy munka képes korúra. A legöregebb délalföldi Békés megyében 31 időskorú jut 100 munkaképes korú lakosra. Heves és Nógrád megyékben 30 százalék az időskori függőségi ráta. 2016ban ez átlagosan 27 százalék volt, tehát ezekben a megyékben 34 időskorúval több juto tt 100 munkaképes korú lakosra az átlagnál. Ezt a folyamatot pedig nemcsak a belföldi, hanem a külföldre vándorlás is erősíti. A KSH legfrissebb felmérése szerint a 1840es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már a kivándorláson. K özülük 370 ezren komolyan is gondolják, és már szervezik a külföldre költözést. Egy Szeged nagyságú városnak megfelelő számú ember mehet külföldre belátható időn belül. A legaggasztóbb a helyzet a 1824 évesek körében, akiknek közel fele mondta azt, hogy e lmenne. Eddig - mint tudjuk - több mint félmillió magyar ment külföldre. Az elnéptelenedő vidéki térségek egyre jobban leépülnek: kevés a munkalehetőség, alacsonyak a bérek és a jövedelmek. A KSH háztartá si adatai szerint egyre jobban szakad szét az ország, a fejlettebb régiók keresetei jóval nagyobb ütemben nőnek, mint a keleti országrészekben. Budapesten a 2015ös jövedelmi adatok szerint 1 millió 539 ezer forint volt az egy főre eső nettó jövedelem, ami
