Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
3251 hogy a kormányzati decen tralizáció nem igazán sikerült, ezt látjuk jól, de sok más decentralizáció is lehetséges, például az oktatás területén. Jól látjuk, hogy NyugatEurópában számos kisebb településen gimnáziumokat működtetnek. Bentlakásos gimnáziumok jönnek létre, mert azok j ó iskolák, szívesen adják a szülők ilyen környezetbe a gyermekeiket, ráadásul védett, viszonylag zártabb közösségben élhetik az életüket, nyugodtabbak lehetnek a szülők is azzal kapcsolatban, hogy hét közben hol vannak elhelyezve a gyermekek. (17.20) Magya rország számára is meglenne ez a lehetőség, persze nyilván színvonalas iskolákat kell teremteni vidéki környezetekben, akár kisebb falvakban is, ahol gimnáziumokat, középiskolákat, szakiskolákat lehetne létrehozni. NyugatEurópában teljesen természetesen b evett dolog ez, és hát nem kell mondanom, hogy az odakerülő tanárok és az egyéb ellátó személyzetnek milyen plusz munkalehetőséget jelentene a vidék számára az oktatásnak egy minimális szintű, de mégiscsak egy eltolása vagy ilyen jellegű kiegészítése. Csak halkan jegyzem meg, hogy a Jobbiknak már régesrég a bentlakásos intézményekkel kapcsolatban megvan a saját programja. Ennek egyébként többféle változatát el lehet képzelni Magyarországon, és megint csak egy komoly lehetőség lenne, vagy legalábbis mindenk éppen egy jó kiegészítés a vidéki munkahelyteremtés tekintetében. A diagnózis már nagyon szépen elhangzott. Tényleg mindenki jól látja, tudja, és úgy látom, érzi is mindenki, hogy a vidéki falvak elképesztő gyorsan pusztulnak, gyakorlatilag már egy tanyáso dási folyamat megy végbe rengeteg településen. Miniszter úr elmondta, hogy ezer olyan település van - ami óriási szám , amelyeket valamilyen szinten a megszűnés veszélye fenyeget az elkövetkező évtizedekben. Véleményem szerint ezt nem szabad hagyni, ez te ljesen egyértelmű. Szerintem itt a Házban senki sem szeretné - nincsenek itt a liberálisok , hogy ilyen történjen Magyarországon. Ha ezzel egyet tudunk érteni, akkor valóban meg kell vizsgálni azokat a problémákat, amik itt keletkeznek. Csak halkan jegyze m meg, Magyarországon már nemcsak az a probléma, hogy a határszélen perifériás körzetek jöttek létre, hanem már arról szól a szakirodalom és minden egyéb tanulmány is, hogy a központi területeken, az ország belső részén is vannak perifériás területek. Én c sak egy hatalmasat kiemelnék a sok közül, amely nincs is messze Budapesttől: DélHeves, ÉszakSzolnok térsége semmivel sincs jobb helyzetben, mint a legfelső határszélen ÉszakkeletMagyarország térsége. Egy megyényi terület szó szerint teljes mértékben hiv atalosan is perifériás területnek számít. Az én választókörzetem is félig erre a területre esik. S bizony el kell mondani, hogy az elmúlt harminc évben, tehát már a szocializmus utolsó éveiben is a délhevesi térségben munkahely nem jött létre. Harminc éve ! Gyakorlatilag ez az egyenleg. Hát, az valami katasztrófa, ha egy ilyen helyzetre gondolunk. Nyilvánvalóan az a legfontosabb cél, hogy helyben, lehetőleg azon a településen vagy a közeli településeken, de ne nagyon távol legyenek munkahelyek. Épp a délhe vesi térségből nagyon sokan átvándorolnak a Jászságba, hiszen ott több munkahely van. Igaz, hogy nagyon alacsonyak a keresetek, de órákat utaznak csak azért, hogy valamilyen megélhetési forrásuk legyen, úgy, hogy semmi szabadidejük nincs. Azt a példát nyil vánvalóan nem lehet átadni a gyermekeknek, hogy van ugyan munkám 80 vagy 100 ezer forintért száz kilométerrel arrébb, viszont soha nem látjuk egymást, sőt, ha a feleség is dolgozik, akkor még őt se nagyon látja a család. Így egy gyermek nem fog ott maradni ezekben a térségekben, ha azt látja, hogy ilyen életet kell leélnie, mert igazából mindenki tudja, hogy ez nem megfelelő élet. Visszatérve arra, hogy milyen gyakorlati lehetőségek vannak a vidék megtartása és a vidéki emberek helyben tartása szempontjából , természetesen én is rátérnék egy kicsit az idegenforgalomra is. S ha már Ausztria jött szóba, én is szeretek vele példálózni, mert lehet jó dolgokat átvenni vagy ellesni onnan, ha nem is lehet pillanatok alatt megvalósítani. De vegyük tudomásul, Ausztria egyértelműen felfogta azt, hogy az ő gazdasági, természetföldrajzi adottsága az, hogy ott a turizmus, a téli, de akár a nyári turizmus is egy nagyon húzó ágazat. S ma Ausztriának jelenleg az egyharmada
