Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
3244 külsőbelső perifériák, tehát területfejlesztési szempontból a leginkább elmaradott térségek, ahol a városok távolsága, az utak állapota, a közszolgáltatások elérhe tősége szempontjából periferikus térségnek számítanak, hol vannak a legszegényebb települések, és egy harmadik térképre pedig föltesszük, hogy hol koncentrálódik ma a cigány lakosság, ha ezt a három térképet összerakjuk, ezek fedésben lesznek egymással. Ez ért, kedves képviselőtársaink, ha látjuk azt, hogy ezek a problémák, mint a vidéki szegénység, a cigányság leszakadása és a hátrányos helyzete ezeknek a térségeknek, ha változtatni akarunk rajtuk, akkor be kell lássuk azt, hogy ezeken csak térségi módon tu dunk változtatni, térségi fejlesztéssel, ha úgy tetszik, helyi gazdaságfejlesztéssel. Ha térségiek a problémák, akkor térségi megközelítésben is tudjuk őket csak megoldani. A korábbi időszakban voltak jó és rossz példák egyegy településen arra, hogy válto ztassanak a helyzeten. Az a baj, hogy ma ugyanúgy lehet jó példákat is mutatni, meg rengeteg kudarcot, ahol akár ha el is indultak jó folyamatok, ezek a folyamatok általában kudarcosak lettek. (16.50) És miközben volt szándék arra, hogy ebből valahogy a he lyiek megpróbáljanak kitörni, némi állami segítség is volt hozzá, rendszerszinten ezt semmiképpen sem sikerült megoldani. Na, ekkor érkeztünk el az európai uniós csatlakozáshoz, és sajnos azt kell mondjam, hogy az európai uniós csatlakozás ugyan a mezőgazd aság modernizációjához jelentősen hozzájárult, de a vidék leszakadását nemhogy csökkentette volna, hanem erősítette, kedves képviselőtársaim. Ugyanis ma úgy működik, hogy ahol jobb a társfinanszírozási képesség, tehát van pénz, amivel a projektekbe be tudn ak szállni, megfelelő humán tőke van, emberi erőforrással projekteket tudnak generálni, odamegy a pénz. Megy a legkisebb falvakba is valami, persze szépülnek falvak, templomok megújulnak, de miközben a fejlődési központokban sok pénz megy, azok gyorsan fej lődnek, addig ezekben a hátrányosabb helyzetű kisebb térségekbe, településekre sokkal kevesebb pénz megy, sokkal kisebb a fejlődés, tehát a különbség egyre inkább nő. Ma már úgy kettészakadt Magyarország, hogy gyakorlatilag meggyőződésem, hogy ha ezt a fol yamatot nem tudjuk megállítani, akkor demokratikus úton az ország nem lesz tovább működtethető egy idő után. És az a rendkívül nagy cinizmus, hogy szerintem ezt a Fidesz pontosan látja, csak nem azt csinálja erre, hogy megpróbálja felzárkóztatni erőltetett módon is, ha kell, a leszakadó térségeket, hanem felszámolja a demokráciát. Ezeket a függőségi viszonyokat alakítja ki, amivel ő kézben tudja tartani a vidéket, és meg tudja őrizni a hatalmát. Ezért szerintem ezeken a dolgokon változtatni kell. Először is be kell fejeznünk azt, hogy pályázatos rendszerben költjük el a felzárkóztatási pénzeket. Ma gyakorlatilag azzal, hogy versengő pályázatok kerülnek kiírásra, nem lehet komplex fejlesztéseket megvalósítani. Nagyon esetleges az, hogy komplex fejlesztések me gvalósulnake. Európában több helyen áttértek arra a módszerre, például a lengyelek ebben nagyon ügyesek, hogy programfinanszírozás van: hét évre előre eldöntik, hogy az adott térségnek mik a problémái, ezeket a problémákat hogyan kéne kezelni, milyen hely i gazdaságfejlődést képzelnek el az adott térségnek, és egy erre jól felépített programot készítenek, és utána már csak azt kell megpályáztatni, hogy helyben ki fogja ezeket a lépéseket megcsinálni. Tehát először is a programfinanszírozásnak sokkal nagyobb értelme lenne, mint ezeknek a versengő pályázatoknak, ami ma Magyarországon van. A következő probléma az, hogy az a tanulság, hogy hiába adunk bármiféle többlettámogatást, pluszpontokat, a tőke a hátrányos helyzetű térségekbe nem megy, egyszerűen nem lehe t oda bevinni. Ha nem megy, akkor nem azzal kell kísérletezni, hogy még milyen hangzatos programokat tudunk meghirdetni, hanem az államnak kell beavatkoznia, és ahol piaci alapon nem lehet értelmes munkahelyeket teremteni, ott az államnak kell munkahelyeke t teremteni. Ebben van fontos szerepe a szociális gazdaságnak.
