Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - CSIZI PÉTER (Fidesz):
3242 hívunk, és erről szól, ami a nagyvárosokat érinti, a „Modern városok” program is, és én magam is e három területről szeretnék röviden pár szót ejteni. Kezdjük az alapokkal! Az alapok az önkormányzati adósságkonszolidációval indultak, hiszen a szocialista kormányok legnagyobb hibája, legnagyobb bűne az volt, hogy belekényszerítették a családok mellett az önkormányzatokat, a helyi településeket a svájcifrank- vagy euróalapú hitelek felvéte lére. Két területen kényszerítették őket hitelfelvételre, és két terület miatt adósodott el gyakorlatilag, ha nem is minden, de az önkormányzatok jelentős része. Az egyik az alulfinanszírozás volt: a szocialista kormányok idején kész tények mentén, mindenk i jól tudja és jól emlékszik rá, hogy a kötelező állami feladatokra, amit az önkormányzatoknak el kell hogy végezzenek, nem kapták meg azt a szükséges támogatást, ami az alapfeladat ellátásához szükséges. Tehát az önkormányzatoknak ebben az időben számos h elyen működési hitelek sokaságát kellett, nem győzöm hangsúlyozni, svájcifrank- vagy euróalapon fölvenni. A másik óriási nagy probléma, ami ezekben az időszakokban kezdődött, az az európai uniós finanszírozási rendszerben keresendő, amikor is a helyi telep üléseknek egy nagyon komoly dilemmát kellett magukkal lefolytatni. (16.40) A polgármestereknek, a képviselőtestületeknek és a lakosságnak azt kellett eldöntenie, hogy mitévők legyenek: élnek a történelmi lehetőséggel, és a helyi problémáikat megpróbálják m egoldani európai uniós finanszírozásból, de ehhez jelentős önerőt kell biztosítani, az önerő biztosítását pedig csak drága hitelek mentén tudták megtenni, vagy pedig nem élnek ezzel a történelmi lehetőséggel. Úgyhogy az első és legfontosabb feladat a vidék i önkormányzatok rendbetételénél az adósságkonszolidáció volt, és 2013 decemberéig 2082 önkormányzat 1369 milliárd forintos adósságát fizette ki a kormány. Ezután indulhattunk meg a fejlesztésekkel. Még fontos megjegyezni, hogy az önkormányzati adósságkons zolidációnál két cél lebegett a kormány előtt: egyfelől a tehermentes állapotot tartósan meg szerettük volna és meg szeretnénk tartani - erről szólt a stabilitási törvény , másfelől pedig ez is fontos, az igazságosság jegyében azon önkormányzatok, akik ko nszolidációval nem rendelkeztek, akik azt megelőzően is jól gazdálkodtak, azok részére egy speciális fejlesztési konstrukciót indítottunk útjára, aminek köszönhetően 2017ig 2309 önkormányzat 46 milliárd forintos plusztámogatást kapott. Áttérve a fejleszté sre és a fejlődésekre, 2010 és 17 között több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történtek fejlesztések. Ebből 1800 milliárd forint jutott a megyéknek és a megyei jogú városoknak, és 1230 milliárd forint jutott vidékfejlesztésre. Fontos megjegyezni mi ndemellett a területi operatív programokat is, hiszen a területi operatív programoknak pont az a feladatuk, amit az előbb, az imént kritikaként említettem, hogy úgy szeretnénk elkölteni az európai uniós forrásainkat, hogy azzal kifejezetten a helyi ügyeket szolgáljuk, és kifejezetten olyan problémákat oldjunk meg, amelyek az adott településen egy, kettő vagy akár három évtized óta is megjelentek. A területi operatív programokat megelőző időszakban, amikor Budapestről központilag kiírt pályázatokon indultak el a települések, akkor sok esetben azt tapasztaltuk, hogy versenyeztek egymással, és amit Gőgös képviselő úr mondott vezérszónoki hozzászólásában, hogy a települések már nem beszélnek egymással, az sok más indok mellett oda is vezethető vissza, amikor egy Budapesten kiírt pályázatra sok száz vagy bizonyos esetekben sok ezer település próbált meg úgymond lőni, próbált meg pályázatot beadni, és gyakorlatilag a korábbi európai uniós pályázati rendszerrel azt érték el, hogy a települések ellenfelei bizonyos es etekben, igazat adok képviselő úrnak, sajnos ellenségeivé váltak egymásnak. Ennek ellenére most ott tartunk, hogy a területi és operatív fejlesztési programok már az előre megtervezett módon a megyei jogú városok és a megyék elkészí tett fejlesztési stratégiái, garanciái és koncepciója alapján kerültek kialakításra, és már most pontosan tudjuk, hogy 2020ig 1185,7 milliárd forintot fogunk a 18 megye és a 22 megyei jogú város céljainak megvalósítása érdekében elkölteni. Már most pontos an látják a városok, köztük - Pécs országgyűlési képviselője vagyok -
