Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3226 De az a szándék, amelyet a miniszterelnök úr jelentett be, hogy a mezőgazdaság márpedig stratégiai területe lesz a kormánynak, ma már érzékelhető. Hogy mit is jele nt egy ilyen döntés? Ez azt jelenti például, hogy a magyar GDP egyik motorja a mezőgazdaság lett az elmúlt időszakban. Soha nem gondolta volna senki, hogy a magyar mezőgazdaságra stabilan lehet számítani abban, hogy a növekedéshez jelentős részben járuljon hozzá. Mutatják a számok, hogy a mezőgazdaság kibocsátása hat éve minden évben nő, és minden évben az előző évi rekordot dönti meg, amit senki nem prognosztizált volna, hogy ilyen teljesítményre képes a magyar agrárium. Ugyanezt teszi az agrárexport nomin ális értékében, külkereskedelmi egyenleg értékében, és mondjuk meg, hogy hat év alatt az export és a külkereskedelmi többlet mintegy 3537 százalékkal növekedett. Mint említettem, ezt senki nem merte megjósolni a magyar mezőgazdaságról, s nem véletlen, hog y a miniszter úr expozéjában még sejteti és érezteti, hogy további lehetőség rejlik véleményünk szerint is az agráriumban. (15.30) Hogy a 2016os évre visszatekintsek: itt 29 százalékát adták az agrártermékek az exportunk összességének. Ez egy félelmetes e rő, én remélem, érzik mindamellett, hogy milyen nagyon komoly exportőrök, kibocsátók telepedtek meg Magyarországon a szolgáltatás és a termelés területén. Ugyanakkor egy jelentős változás is történt. Közismert, hogy a földtörvénnyel és az Alaptörvénnyel je lentős mozgásokat idéztünk elő, különösen a nagybirtokrendszer lebontásával kapcsolatosan. Ez azt is jelenti, hogy 1200 hektárnál nagyobb területet nem bérelhetnek a közeljövőben a társas vállalkozások, 1200 hektár felett már nem jár semmilyen területalapú támogatás. Ennek eredményeképpen egyébként az utóbbi években mintegy egyharmadával csökkent az ezer hektárnál nagyobb gazdasági területek aránya. A vidékfejlesztés a másik nagyon nagy lába a mezőgazdaság mellett, ahol befolyásolni lehet a vidéki élet minő ségét. Itt egy kitűzött cél volt, hogy kézimunkaerőigényes területek felé vezessük el a fejlesztéseket. A forrásoknak több mint 50 százaléka egyébként beruházásokat támogat, és ezt a foglalkoztatási célt tükrözi. A 80 százaléka ezeknek a forrásoknak a kis, közepes családi gazdaságokhoz kerül el, illetve őket célozza meg, a pályázat feltétele eleve olyan, hogy ők legyenek az alanyai. Megjegyzem, hogy március 31éig a létező összes 68 pályázat megnyitásra került, ez a teljes mintegy 1300 milliárd forintos p ályázati pénzalapot jelenti. Hogy ugyanerre az időszakra visszatekintsek a 20072013as ciklusban: ekkor a 79ből 31 pályázat került csak megnyitásra, a kifizetés romokban hevert. Közismert, hogy 2010ben az új kormánynak kellett nagyon komoly beavatkozást tenni, hogy ne ragadjanak bent uniós pályázati pénzek, és minden pénzt le tudjunk hívni. Ez olyan sikeres lett, hogy az EU versenylistáján „dobogós helyezést” és nagy figyelmet kapott, hogy Magyarország iszonyú erőt kifejtve, de végül is minden pályázati pénzt, ami rendelkezésre állt, azt le tudott hívni. A mostani pályázatnál egyébként egy igen jelentős változás is történt vidékfejlesztés területén, mégpedig az, hogy előleg igénylése is lehetséges, takarékszövetkezeti rendszeren keresztül pedig még komoly támogatást is kapnak ezek az igénylők. Az agráriumnál egyértelmű volt, hogy próbáljuk tartani azt a két pillért, ami a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztési támogatásokat jelenti. Megjegyzem, hogy 2007 és ’13 között 10,4 milliárd euró volt a Magya rország számára felhasználható forrás, 2014 és ’20 között 12,3 milliárd euró, mintegy 2 milliárd euróval nagyobb lesz ebben a ciklusban a felhasználható pénzmennyiség. És még egy adatot hadd tegyek hozzá: a hazai költségvetésből jelentős mértékben támogatj uk az agráriumban érintett termelő vállalkozásokat. Közismert, hogy sertés, baromfiterületen egyáltalán nincs támogatás; szarvasmarha, juh, tejágazat, dohányágazat területén pedig részbeni és ezt kiegészítő nemzeti támogatásokat adunk. 2010ben ez a tám ogatási összeg 51 milliárd forint volt, 2017ben 95 milliárd forint. A 2018as költségvetésben, amit most tárgyalunk, még további 3
