Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
322 Köszönjük. Most megadom a szót Ander Balázsnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Noha Kuba tulajdonképpe n a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama, ahol politikai értelemben vett kommunista diktatúra van, ennek ellenére, félretéve mindenféle ideológiai fenntartásunkat, a Jobbik frakciója is azt mondja, hogy igen, hasznos dolog az ilyesféle kapc solatfelvétel; hasznos dolog Kubát afelé terelgetni ilyen formában is, hogy a változások megindulhassanak. Egyre azonban szeretnénk őket innen is figyelmeztetni, hogy a kommunizmusnál már csak egy dolog rosszabb: ami utána jön, legalábbis a szerencsétlen f ejlődésű, sorsú országokban. És ha nem vigyáznak adott esetben a kubaiak, akkor könnyen lehet, hogy a kubai elvtársak kisiklatják azt a reménybeli rendszerváltást, ami előtt az ország áll. És akkor bizony könnyen lehet, hogy visszacsempészik majd magukat a z egykori kommunista pártfunkcionáriusok mindenféle új oligarcha és földbirtokos formájában, márpedig nem hiszem, hogy ennek a sokat szenvedett népnek erre szüksége lenne. A Jobbik frakciója támogatja ezt a lépést. Igen, belátjuk azt, hogy Magyarországnak is szüksége lenne az ilyesféle kapcsolatok kiszélesítésére. Reményeink szerint a kommunista berendezkedésű államok száma a nullára fog csökkeni a földgolyón, és remélhetőleg minél rövidebb időn belül. Azonban azt látni kell, hogy Kuba kapcsán olyan párhuza mokat lehet itt a nagypolitika, a világpolitika, a külpolitika kapcsán is felvetni, amelyek mindenképpen jó tanulságot szolgáltatnak az átalakulóban lévő államok számára. Kuba az 1492es, az európaiak, Kolumbusz által történő felfedezése után bizony nagyon véres történelmi események tanúja volt, az indiánokat kiirtották, brutális genocídium történt. Az új hódítók a helyükre négereket telepítettek Afrikából, így kialakult egy multietnikus társadalom, hiszen a mostani 11 milliós Kuba lakosságának körülbelül h atvanhatvanegynéhány százaléka vagy fekete, vagy pedig mulatt. Egyébként, ha ilyen formában is bekövetkezik az esetleges változás, és kisiklatják, könnyen lehet, hogy azok a rejtve, a mélyebb felszín alatt lévő feszültségek felerősödnek, és Kubára sok jöv ő nem várhat, vagy legalábbis nem egy szebb jövő. Mindenesetre azt látni kell, hogy nem lesz könnyű ez az átalakulás, hiszen a hatályban lévő kubai alkotmány 62. §a bizony kimondja, hogy holmi emberi jogok nem mondhatnak ellent, nem állhatnak szemben a ko mmunizmus építésével, tehát ebben a formában nehéz dolga lesz a Kubában változást akaróknak. Nem lenne szerencsés egyébként, ha a változás bekövetkezése után egyfajta cseberből vederbe esnének, hiszen azt látni kell, hogy a Fidel Castro által kiépített kom munista diktatúra miért alakulhatott ki. Kubát kizsákmányolták, Kubát az amerikaiak kizsákmányolták már 1898 óta. Kubában 1952ben hatalomra került egy végtelenül undorító diktátor, Fulgencio Batista személyében, aki a nagytőke pártjára állva, a kubai embe rek elemi létérdekével szembemenve kiárusította az országát, és oligarchák vircsaftja dúlhatott ebben az amúgy szép és barátságos emberek által lakott államban. Eredendően ez ellen léptek fel Fidel Castróék. Azzal még semmi probléma nem lett volna egyébkén t, ha csak a nagybirtokokat államosítják. Ezek egyébként zömmel az ezer hold feletti nagybirtokok, az United Fruit Company, egy amerikai vállalat tulajdonát képezték, csak sajnálatos módon nem álltak meg ennél a lépésnél. Ők kommunista diktatúrát építettek ki; létrehozták Kubában azt a kubai mini gulághálózatot, amelynek vezetője az a Che Guevara volt, akinek a fotójával ellátott pólókban sok ostoba fiatal rohangál még itt Magyarországon is, ahelyett, hogy egy igazi szabadságharcos hős, például Petőfi Sándo r képével díszített pólóban mászkálnának. Nem akarom itt szaporítani a szót, a lényeg az, hogy nagyonnagyon veszélyes az a jövő vagy azok a pályaívek, amelyek Kuba előtt állhatnak. És ha egy rendszerváltás után visszakanyarodnak a
