Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
33 és ehhez még hét rezsicsökkentést hajtottunk végre hét k ülönböző ágazatban, emlékeznek rá, a víz- és csatornadíjak, a szennyvízszippantás díja, a palackos gáz díja, a szemétszállítás és a most már teljesen ingyenessé tett kéményseprés területén. Tehát most sokkal, de sokkal nagyobb a kockázat. S egyébként itt v an az az új támadás, ami Magyarországra vár, hiszen Brüsszel bejelentette, hogy gyakorlatilag nem fogja engedni egyetlenegy tagállamnak sem, hogy használja az ármegállapítás jogát, hogy nemzeti hatáskörben tarthassa azt a lehetőséget, amivel egyébként a te ljes rezsicsökkentést végre tudtuk hajtani az elmúlt négy évben, és fenn is tudtuk tartani. Bármit mondanak itt a szocialista képviselők, nemcsak az a probléma, hogy az ő idejükben 206 százalékkal nőtt a gáz ára, 97 százalékkal az áram ára, tizenötször adt ak lehetőséget arra, hogy emeljék, hanem az is probléma, hogy azok az emberek beszélnek egyébként, akik az egész emelést lehetővé tették, és azok próbálnak most világpiaci árakra hivatkozni, akik a 2008as meredek csökkentéskor a legjobban emelték Magyaror szágon az árakat. Ők most is Brüsszel politikáját folytatják. Most is, ha kimegyünk Brüsszelbe, azt halljuk, hogy a szocialista képviselők vagy a DKs képviselők amellett érvelnek, hogy Magyarországtól az ármegállapítás jogát, a hatósági ár jogát, amit az egyetemes szolgáltatásban használunk, elvegyék. Mi arra kérjük a kormányt, hogy a rezsicsökkentés politikáját és annak legfontosabb eszközét, a nemzeti hatáskörben tartott ármegállapító politikát továbbra is ilyen erősen képviselje Brüsszelben. Köszönöm sz épen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Fónagy János államtitkár úrnak adom meg a válaszadásra a lehetőséget. Parancsoljon! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt években sok szó esett a rezsicsökkentésről, és talán a fülünk meg is szokta ezt a fogalmat, és nem igazán kapjuk fel a fejünket, amikor erről van szó. Engedjék meg, hogy néhány, sokszor elmondott, de talán már megszokott fogalmat megismételjek! Így van, 2010 előtt a szocialista kormányok háromszorosára emelték a gáz, duplájára az áram árát, és ezzel sok százezer, egyébként kiszolgáltatott helyzetben lévő kisfogyasztó háztartást, kisfogyasztó családot hoztak lehetetlen helyzetbe. Ezen kellett 2010 után változtatni. Ezeket a változtatásokat hívjuk mi most összefoglaló módon rezsicsökkentésnek. Hogy ez a fogalom mit jelent? Tisztelt Képviselőtársaim! 2013. január 1je és 2016. december vége között mintegy 910 mi lliárd forintot takarítottak meg a magyar háztartások, tehát közel ezermilliárd forintot tartottunk a magyar háztartások büdzséjében. A rezsiköltségek csökkentése a korábban felhalmozott tartozásokra is igen jó hatással volt, sok százezer háztartást nyomas ztott a rezsiköltség elmaradása, a kikapcsolás veszélye. Mind a tartozások összege, mind a hátralékos fogyasztók száma jelentősen csökkent az elmúlt években. A földgáz, a villany- és távhőszámlatartozások összege 2012ről ’16ra 48 százalékkal, közel a f elére esett vissza - ma már elhangzott ez a mondat , ez még mindig sok, de azért még mindig a fele annak, mint ami korábban volt. A jelzett időszakban mintegy 45 százalékkal csökkent a késedelembe esett háztartások és 31 százalékkal a kikapcsolt felhaszná lók száma is. A kormány azóta is következetesen és megszakítás nélkül mondja, hogy az egyik legfontosabb célunk a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. További célunk az egyébként, hogy ne csak megőrizzük, hanem csökkentsük ezeket a költségeket. Csak ho gy mit jelent ez az európai országokhoz viszonyítva: az Európai Unióban a villamos energia és a gáz fogyasztói ára 2010 és ’15 között átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Csak azokban az országokban csökkent az energiaár, amelyekben hatóságiárszabályt alk almaznak, ilyen például Málta, Szlovákia, Ciprus, illetve Magyarország. Ezt egyébként az Európai Unió energiaunióért felelős alelnöke is elismerte. Itt szeretném megjegyezni és felhívni elsősorban szocialista képviselőtársaim figyelmét, hogy legalább a saj át energetikai szakértőiket kérdezzék meg, amikor az árakat viszonyítják egymáshoz, és ne
