Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
3159 Akkor ezek szerint ilyen a csillogó szemű, demokrácia- és sajtószabadságféltő fiatalok elképzelése a politika működéséről. Képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha ilyen emberek kerülnének hatalomra! Ezzel párhuzamosan azt is láthatjuk, hogy az ellenzéki pártok gyengesége miatt a baloldali sajtó és a civilek is aktivizálták magukat, az agresszió azonban az esetükben is kötelező kellék. Emlékezhetünk, hogy baloldali újságírók közösségi portálokon nyilvánosan ajánlanak felakaszt ásra kandelábert jobboldali újságírókollégáiknak. Gulyás Márton civil aktivista - jelentsen bármit is ez a munkakör - pedig festékkel dobálta meg a Köztársasági Elnöki Hivatalt. Követője persze gyorsan akadt, aki ugyanezt tette meg a Terror Házával. A fes ték, amit odadobott, éppen a terror áldozatainak arcképén csurgott végig. Akik azt gondolják, hogy mentesülnek a törvény betartása alól, csak azért, mert nem értenek egyet a FideszKDNP politikájával, nagyot tévednek, ugyanis jogállamban ez nem így van. Az ellenzék és a velük szimpatizáló álcivilek és újságírók azt gondolják, hogy ha agresszíven támadják a FideszKDNP politikáját és a kormányt, akkor az nekik jó. Ki kell ábrándítsam őket: az nekik sem jó és Magyarországnak sem jó. Azzal, hogy a magyar ember ek által elért nyilvánvaló eredményeket kérdőjelezik meg és veszik semmibe, azzal az ország egy jottányit sem jut előrébb. Ha mindez még agresszióval is párosul, akkor azzal csak a saját demokratikus elkötelezettségüket kérdőjelezik meg. Mi úgy gondoljuk, és ekként is tekintünk a politikai versenyre, hogy az egy jó eszköz arra, hogy szabályozott formában a Magyarország jövőjéért megfogalmazott javaslatokat, víziókat ütköztetni tudjuk egymással. Ha a politika ezeknek a vízióknak az ütköztetéséről szól, annak csak nyertesei vannak: a magyar emberek és Magyarország. Az elmúlt hetek előbb említett eseményei azonban rávilágítanak arra, hogy az ellenzék valódi javaslat és jövőkép híján, de a hatalmat mindennél jobban akarva csak egyre képes: kiabálni, személyesked ni és megfélemlíteni. Erre nekünk nincs szükségünk. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Képviselőtársaim! Öné a szó, államtitkár úr. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Az a kifejezés, hogy a rendszerváltás óta példátlan, egy kicsit elcsépelt itt az Országgyűlésben, elég sok mind enre használták már, de valóban nehéz felhozni bármilyen olyan példát, mint amilyen a múlt héten történt, amikor a Momentum vezetője berontott egy internetes portál szerkesztőségébe, és nyeglén, modorosan, tenyérbe mászó stílusban vonta kérdőre az egyik új ságírót. A kiváltó ok az volt, hogy az újságíró a momentumos vezetők egyetemi juttatásairól írt, amit egyébként nem is ő szedett össze, hanem egy baloldali portál szedett össze korábban. Felmerül bennünk a kérdés, hogy miért maradtak csendben az eset után azok, akik egyébként minden kóbor bárányfelhőre azt kiabálják, hogy megszűnt Magyarországon a sajtószabadság. (11.30) Miért nem riadóztatták a véleményszabadság felkent aktivistái a brüsszeli intézményeket? Miért maradt el a szokásos baloldali petíciódömpi ng? Mindössze pár relativizáló cikkecskére futotta. Vajon mit tettek volna ugyanők, ha ugyanezt akár csak egy helyi fideszes önkormányzati képviselő teszi? Ez az eset két dolgot bizonyít. Bizonyítja egyrészt újra azt, hogy a Momentum tojáshéjairól messze v ilágít az „SZDSZ” felirat, és bizonyítja azt is, hogy az ellenzék tényleg az agresszivitáshoz folyamodik azért, hogy kimásszon a mély gödörből. Tisztelt Ház! Mindannyian emlékezhetünk arra, hogy Hadházy képviselő úr, akit köszöntünk itt a Házban, március 1 5én féreghez hasonlította azokat, akik nem értenek vele egyet. Arra is emlékezhetünk, hogy Magyar Bálint ugyanabban az időszakban forradalomról álmodozott. Az agresszív szavakból aztán agresszív tettek lesznek. Így dobálták meg a Sándorpalotát és a Terro r Házát, ami egyébként azért különösen felháborító, mert olyan embereknek állít emléket, akik életüket adták a szabadságért, egyébként a sajtószabadságért is. Így fordulhatott elő, hogy
