Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
3146 De mint mondtam, ezeknek a ragadványneveknek legalább az ötven százaléka valamilyen olyan dologból származik, amelyet az anyakönyvbe bejegyez ni, azt mondom, hogy rendkívül méltatlan dolog lenne, nem beszélve arról, hogy akire vonatkozik, nem biztos, hogy degradáló. Abban igaza van államtitkár úrnak, hogy nem kötelező ennek a bejegyzése az anyakönyvbe, de akkor meg minek, akkor így van, miért ho zzuk ide, miért van erre szükség. Ezt a fajta törvénymódosító javaslatot mi már akkor sem támogattuk, pontosan emiatt, hogy ezek a ragadványnevek véleményünk szerint nem az anyakönyvbe valók. A faluban, településen mindenki tisztában van vele, és ezért min denki ismeri, de ezek nem az anyakönyvbe valók. Számunkra is érthetetlen volt az, hogy ki az, akinek a személyes érdeke úgy kívánta, hogy a ragadványneve bekerüljön az anyakönyvbe, aki miatt módosítani kellett ezen a hetven éve fennálló rendszeren, ami már hetven éve jól működik mindenkinek a megelégedésére Magyarországon. Azonkívül, ha már meg akarjuk különböztetni a megkülönböztető betűjeleket, azt be lehetett írni az anyakönyvbe korábban is; eddig is megvoltak, az alapján. Például személyes példámat hadd hozzam ide: Fényeslitkében rengeteg Gyüre van, a falu szinte egynegyede Gyüre. Ott voltak D. Gyürék, voltak T. Gyürék és mindenkinek megvolt a kis betűjele, és ez alapján mindenki meg tudta különböztetni, hogy éppen melyik családról vagy éppen kiről van s zó, és ez kitűnően működött. Azt gondolom, hogy ennek az anyakönyvbe való bejegyzése nem szükséges. Mindazonáltal én úgy érzem, hogy nem biztos, hogy támogatható ez a törvényjavaslat. Mint elmondtam, az a része mindenképpen, amely egyszerűsíti az eljárást, amely gyorsabbá teszi, hatékonyabbá teszi a külföldön született gyerekek anyakönyvezését, ezzel a részével teljes mértékben egyetértünk, bár azzal a kitétellel, hogy jobban szeretnénk, ha ezek a gyerekek inkább Magyarországon születnének, és a kormány azo n igyekezne, hogy itt tartsa ezeket a fiatalokat, akik kimennek külföldre. Tehát őket itt kéne tartani, de ha mégis külföldre mennek, az anyakönyvezésüket egyszerűsíteni kell. A ragadványnevekről azt gondolom, hogy fontolja meg a kormány, hogy fenntartjae az ezzel kapcsolatos változásokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (15.10) ELNÖK : Köszönöm, Gyüre Csaba képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem tartózkodik a teremben, kétpercesre senki nem jel entkezett, további képviselői felszólalásra nem jelentkeztek, tisztelt Országgyűlés, ezért az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Kovács Zoltán államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) J elzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Néhány félreértést szeretnék itt eloszlatni, a képviselő asszony által elmondottakra reagálnék. Elektronikus anyakönyv van nem 2013., hanem 2015. július 1. óta. Valóban vannak a házasságkötésnek fontos aktusai, a gyűrűhúzás, a csók, a pezsgőivás, és az aláírás is egy fontos része lehetett, de ma ugyanezt megtehetik ezen a bizonyos lapon; de az elektr onikus közigazgatásban talán nem ügyfélkapun kellene majd aláírni egy ilyen házasságkötés alkalmával. Tehát ennek a bizonyos teatralitást is… (Bangóné Borbély Ildikó: Nem romantikus az államtitkár úr! - Az elnök csenget.) Én már régen nősültem, úgyhogy én még nem ezt a lapot írtam alá, hanem még az anyakönyvbe jegyeztem be. De azt gondolom, ez a törvény összességét illetően kevésbé fontos körülmény. Ami fontosabb szerintem, és valóban mindenki által elmondásra került, az a gyermekek védelme. A gyermekek sze mpontjából nem a hazai anyakönyvnél álltak az ügyek, tehát nem itt jegyezték be, hanem a külföldről történő iratok hazajuttatása okozott több hónapos késedelmet, és valóban egy újonnan megszületett kisgyermeket adott esetben később lehetett hazahozni, mint ahogy ezt a szülők szándékozni szerették volna. Ezért született ez, és ennek a törvénynek ez az egyik legfontosabb
