Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3144 problémáink adódtak az életem során, de nem értem, miért kell ezt majd bí rósági úton követelni, hogy valaki ezt meg tudja változtatni. Ha az egyik születési anyakönyvi kivonatot bemutatom és igazolja, hogy édesanyám milyen néven látott napvilágot, akkor miért kell majd bírósági úton ezeket a dolgokat bizonygatni? Döbbenetes, ho gy újra előjön a ragadványnevekkel kapcsolatos szabályok átírásának igénye. Az indoklás azt írja, hogy most meg kívánja szüntetni az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjellel és a családi név részét nem képző ragadványnévvel rendelkező személyeket a jelen legi gyakorlat alapján ért joghátrányt. Különös, hogy a ragadványnevek anyakönyvezésével kapcsolatos korrekció lehetőségét Semjén Zsolt és Gyopáros Alpár képviselő indítványára vezették be egy 2015ben benyújtott törvényjavaslattal, a T/12065. törvény volt az. Már akkor felvetődött annak a gyanúja, hogy a személyre szabott jogalkotás újabb példája került az Országgyűlés elé. Akkor nem vette a nevére a kormány a törvényjavaslatot, így valószínűnek tűnt, hogy Semjén Zsolt és Gyopáros Alpár ismeretségi körében bukkant fel valaki, aki a névviselést nem tudta rendezni, és ragaszkodik az anyakönyvbe egyébként jogszabállyal ellentétesen bejegyzett ragadványnevéhez. Az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellett, ami csak erősítette a gyanún kat. Ezek miatt a hibák miatt a Magyar Szocialista Párt ezt a törvénymódosítást nem fogja támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) (15.00) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Zoltán államtitkár úr arról beszélt, hogy mennyire f ontos az anyakönyvek esetén a közhitelesség, és hogy ez a törvényjavaslat ezt nem fogja csorbítani. Ezzel egyetértünk, valóban a legfontosabb a közhitelesség, az, hogy egy anyakönyv közhitelesen tartalmazza a születést, a házasságot, a halál tényét, tényle g az életben a legfontosabb eseményeket. Ezzel nincs is probléma. Helyes lenne az a megfogalmazás is, hogy hatásköri változásokra nincsen szükség, és ez a törvény a hatásköröket nem érinti. Igaz, az előttem felszólaló képviselő megjegyezte, hogy amennyiben kikerül a törvényi keretből és miniszteri rendelet szintjére kerül ennek a szabályozása, akkor előfordulhat, hogy hatásköri szabályok is változnak. Ez igaz, valóban benne van ez a veszély, azonban azt is látni kell, hogy a többséggel rendelkező FideszKDN P a törvényt is bármikor módosíthatja, így a hatásköröket is bemódosíthatja. Maximum az történik, hogy itt el tudjuk mondani a véleményünket, ott pedig nem fogjuk tudni elmondani a véleményünket. Államtitkár úr arról is beszélt, hogy külföldön az elmúlt év ben, azt hiszem, 13 118 gyermek született. Ez tényleg nagyon nagy szám, és a média nagyon a figyelem középpontjába vette ezt a tényt, hogy ma már a gyerekek körülbelül egyhatoda külföldön születik. Szerintem ez a szám messze nem valós, hogy a magyar gyerme kek egyhatoda. Tehát ez így nem valós szerintem, hiszen már körülbelül 2010 környékén felröppent a hír, hogy a határon túli magyarságnál születik meg körülbelül az egynegyede a magyar gyermekeknek, és itt csak a háromnegyede, most kiment még körülbelül 800 ezer magyar ember Angliába, Németországba, Ausztriába és a többi országba, és az ott született gyermekek száma pedig egyhatod, akkor lassan azt mondhatjuk, hogy már a magyar anyanyelvű gyermekeknek szinte a fele külföldön születik. Nagyon jónak tartom azt az elképzelést, hogy valóban könnyíteni kell az ő esetükben az anyakönyvvezetést, mert horrortörténeteket mesélt a média ezekről, hogy milyen nagy nehézségbe ütközik egyegy ilyen családnak hazatelepülni, hazaköltözni, hogy mekkora bürokrácia van ilyen es etekben, a bürokrácia milyen útvesztőin kell keresztülszenvedniük magukat, mire el tudják intézni, hogy Magyarországon meglegyenek a megfelelő iratok, hogy be tudja adni a családi pótlék iránti
