Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3122 A „közérdekű” jelző könnyen megtévesztő célt szolgálhat, mint látható. Bizonyos alkalmazásoknál láthatóan szó sincs közérdekről, sokkal inkább valószínű, hogy a kezdeményezés az idetelepült nemzetközi társaságokról vagy a kormányhoz közel álló nagy agrár- vagy élelmiszeripari társaságoktól származik, amelyek így aka rnak olcsó bérű munkaerőhöz jutni azzal, hogy az így foglalkoztatottak után nem fizetnek járulékot. Az így fizetendő bér pedig még a nyomott magyar bérszinthez képest is alacsony lesz; mondhatnánk azt is, hogy „örüljenek a nyugdíjasok, hogy munkát kapnak, és nem közmunkások lesznek” jelleggel történhet ennek a törvénynek a bevezetése, hiszen a bérről a közérdekű nyugdíjasszövetkezetekkel egyeznek meg, nem azokkal a dolgozókkal, akik oda fognak menni. Hogy aztán az a szövetkezet, amelyről majd meglátjuk, hog yan működik, miben fog megegyezni, hát bizony nem a nyugdíjasokon fog múlni nagy valószínűséggel. Amennyiben a munkavégzéshez relatíve több nyugdíjast tudnak majd bevonni, könnyen a jelenlegi bérszintet is nyomás alá helyezhetik, mondván, hogy nem tetszik, nem megfelelő az, ha más, drágább munkaerőt vesznek fel. Ilyenkor mindjárt eszünkbe jut természetesen, hogy talán haza kellene csábítani azt a 600 ezer magyar embert, aki kiment az alacsony bérek miatt. A közérdekű nyugdíjasszövetkezetnek a közérdek kérdé skörén túl van egy sokkal általánosabb társadalmi, politikai és gazdasági hatása, amely szintén nem került társadalmi egyeztetésre, ez pedig az, amiről már szó volt itt egyébként, ez pedig maga a szövetkezet kérdése. Egyáltalán nem nyilvánvaló, a közérdekű nyugdíjasszövetkezet valóban szövetkezete. Nagy az esélye, hogy csak egy álszövetkezet legyen a szövetkezet, hogy csak a látszatát mutassa a szövetkezeti rendszernek. (13.20) A törvényjavaslat ugyanis semmit sem mond a szövetkezés módjáról, a tagok érdek ét jól szolgáló alapszabályról. Ez pedig alapvető kérdés egy szövetkezeti rendszerben. (Kósa Lajos: A tagok döntik el!) A törvényjavaslat arról szól, miként mentesül a közérdekű nyugdíjasszövetkezet, illetve a tagja a bére közterhétől. Tehát a közérdekű ny ugdíjasszövetkezet egyszerűen nem más, mint a nyugdíjast foglalkoztató vállalkozás és a foglalkoztatott adók és járulék alóli mentesülésének egy formális kerete, azaz nem valódi szövetkezet. Ezt nagyon fontos leszögezni a jelenlegi törvényjavaslatnál. Tehá t önmagában nem a szövetkezettel volna gond, ha ez valóban egy szövetkezeti törvény lenne, ami most előttünk található. A „szövetkezet” definíció egyébként önkéntes gazdasági célú társulás, amelyben a tagok közös tőkerésszel, közös felelősségvállalással fo lytatnak gazdasági tevékenységet, és az eredményen közösen osztoznak. Ez a szövetkezet elfogadott megfogalmazása. A szövetkezés, nyilvánvalóan, ahogy az előbb is mondtam, nem ördögtől való, sőt a Jobbik nagyon is tud támogatni minden ilyen jellegű valódi s zövetkezést, hiszen évszázadok alatt érlelte ki Európa ezt a, legalábbis NyugatEurópában jól működő rendszert, viszont teljesen egyértelmű, hogy itt elsősorban arról van szó, hogy minél nagyobb hatékonysággal működjenek a különböző vállalkozók, termelők, akik egy szövetkezetbe belépnek. Ez a nyugateurópai modell, mondhatnánk, az európai modell, ez nyilvánvalóan közel sem áll ehhez, szinte semmi köze nincs a jelenlegi előttünk lévő nyugdíjasszövetkezeti törvénynek. Tehát most egy olyan törvénytervezetet tá rgyalunk, amelyben a szövetkezés alapvető jellemzőinek kellene érvényesülniük. Például az önkéntes, nyitott tagságnak, a szövetkezeti demokratizmusnak, egy tagegy szavazat, korlátozott szerepű tőkével működő szövetkezési rendszer, és mindez személyes közr eműködésével. Ráadásul úgy, hogy helyi, országos, sőt akár nemzetközi méretű együttműködés is létrejöjjön. A közérdekű nyugdíjasszövetkezetben e követelmények akár érvényesülhetnének is, ha benne lennének, de nincsenek benne, csak az egyszerűen teljesen ér thetetlen egyébként, hogy ha önök ezt egy önök által szövetkezeti rendszernek nevezett rendszerben kívánják megvalósítani, miért nem jók erre az állásközvetítő cégek, vagy miért nem jók erre a valódi szakszervezetek, amelyek ezt a feladatot el tudnák válla lni anélkül is, hogy jogszabályt kellene változtatni 13 törvényben, vagy akár csak egyetlenegy törvényben is. Miért nem az ő feladatuk? Miért nem jutott ez önöknek eszébe? Hát, ha nincs társadalmi egyeztetés természetesen,
