Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 18. csütörtök (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2927 forrást biztosít a települések számára az elismert köztisztviselői létszám alapján. Ez korábban is így volt, ennek a normatívána k a száma, az aránya éveken keresztül nem változott semmit. Igen ám, de a múlt év 2016. novemberi bérmegállapodás alapján egy előre nem tervezhető, az önkormányzatok számára előre nem látható pluszkiadás, teher, többletteher is jelentkezett. Arról van szó, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése miatt az erre a keretre jutó forrás most már tényleg messze alulmarad attól, amit egyébként ténylegesen ki kell fizetniük az önkormányzatoknak. Mi ezt kezdeményeztük korábban, egy országgyűlési határozat keretében, a 2017es költségvetési törvény módosítása tekintetében is, illetve amikor a kormányzat benyújtotta szintén a 2017es költségvetési törvény módosítását, ahhoz is adtunk be ilyen jellegű módosító indítványt. Sajnálatos módon azt kell ho gy lássuk, hogy semmi változás nincsen ebben a kérdésben a 2018as költségvetésben sem. Nagyon remélem, hogy nem számít majd tiltott szemléltetésnek, ha felmutatom, hogyan is néz ki most a 2017. évi közalkalmazotti bértábla. (Felmutat egy nyomtatott lapot. ) Tudniillik ez a költségvetés 6. számú melléklete, és ez is szoros összefüggésben van ezzel a kérdéskörrel. Emellé azt is hozzá kell tennem, hogy a 2016. évig bezárólag, sőt a 2017. éviben sem emelkedett a köztisztviselői alapilletmény, ami tudjuk, hogy 2 008 óta nem emelkedhetett Magyarországon, amióta Gyurcsányék megkötötték azt a szégyenletes IMFpaktumot. Tehát ezek az emberek, akiknek a béréről beszélek, mind a köztisztviselők, mind a közalkalmazottak, azóta nem tapasztalhattak érdemi előrelépést a saj át bérezésük kapcsán. Itt is, ebben a táblázatban, azt kell lássuk a közalkalmazottak tekintetében (A felszólalás alatt többször felmutatja a táblázatot.) , hogy az első 45 kategóriában gyakorlatilag mindenki, aki ilyen értelemben a köz szolgálatába lép, a z élete első munkanapján, valamint az élete utolsó munkanapján ugyanannyi bért kap. Tehát valaki, aki elkezd dolgozni akár 8 általánossal, akár egy középfokú végzettséggel, egy női munkatárs esetén dolgozik, mondjuk, 40 éven keresztül, végig a minimális ju ttatást kapja. Tehát a Fidesz által kínált életpályamodell a közszférában jelenleg úgy néz ki, hogy minimális bér, aztán utána nyilvánvalóan valamifajta minimális nyugdíj, és ez összességében a minimális élet, amit nekik szánnak. Ezért, mivel ez elfogadhat atlan, és mivel mi ezt semmilyen értelemben nem tudjuk támogatni, egyrészt beadtunk egy módosító indítványt, ami a köztisztviselői alapilletmény növeléséről szól, most már végre érdemi módon, és nem úgy, hogy áthárítjuk azt az önkormányzatokra, hogy vagy k i tudják fizetni, vagy nem, vagy ki tudják gazdálkodni, vagy nem, hanem valójában a költségvetési törvényben legyen definiálva, a szakszervezetek követelésének megfelelően, legalább egy 20 százalékos emelés. Minekutána a közalkalmazotti bértáblának így, eb ben a formában valójában nincs értelme, hiszen a jelenleg zölden látható számok azt jelentik, hogy a táblának körülbelül 6070 százaléka egyforma bért kap. Jövőre ez annyiban fog romlani, hogy most már nem 6070 százalék, hanem közel 80 százaléka fogja ugy anazt a bért kapni. Tehát ilyen értelemben nincs értelme, tulajdonképpen nyugodtan ki is vehetnék ezt a 6os mellékletet a költségvetésből, hacsak azt a módosításunkat el nem fogadják, hogy a minimálbérhez, valamint a garantált bérminimumhoz legyen kötve. Tehát az első fizetési osztályba, az első sorba minden esetben, minden alkalommal a minimálbér, illetve a garantált bérminimum kerüljön, és ehhez képest legyenek további szorzók megállapítva. Tudniillik ez nemcsak egyegy fizetési osztályon belül, tehát eg yegy oszlopon belül jelent nagyon durva bérfeszültséget, hanem a különböző fizetési kategóriákban is nagyon durva bérfeszültséget jelent, hiszen bárki, aki elvégzett, mondjuk, egy gimnáziumot és egy érettségije van, de az is, aki akadémiai doktori fokozat tal rendelkezik, ugyanannyi bért kap. Tehát mindegy, hogy hány évet dolgozott, és mindegy, hogy milyen végzettsége van, ugyanannyi bért kap.
