Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 18. csütörtök (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi szószóló:
2917 Itt megjegyzem, hogy teljesen véletlen egybeesés, hogy a magyarországi németeknek pont ugyanúgy 215 nemzetiségi óvodája van, mint ahogy a határon túli magyars ágnak is 215 magyar óvodája van. A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a magyarországi nemzetiségi óvodáknak két típusa lehet. Az egyik az egynyelvű, nemzetiségi nyelvű, ahol kizárólag a nemzetiség nyelvén folyik a nevelés; Magyarországon a 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valéria Kochban és ott is csak három éve folyik egynyelvű, német nyelvű nevelés. A többi 214 német óvodában két nyelven folyik a nevelés, magyar nyelven és német nyelven. A kétnyelvű nemzetisé gi óvodákban a közoktatási törvény szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven, vagyis németül kellene foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak német nemzetiségi végzettséggel kell rendelkeznie. A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, a csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusra lenne szükség. A tényleges német nemzetiségi óvodape dagóguslétszám ezzel szemben mindössze 662, vagyis a hiányzó német óvodapedagógusok száma 474, a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik. Erre mondtam tegnap, hogy ha a mai helyzetet egy szó val kellene értékelni, akkor azt kell mondjuk, hogy tragikus. S ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor azon nemzetiségi óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus - vagy ahol három van, abból kettő - rendelkezik nemzetiségi végzettséggel, 33 darab, az összes óvodának mindössze 15,4 százaléka, vagyis csak minden hetedik német nemzetiségi óvodában vannak meg a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés tört énjen. Azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, 39 intézmény, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál még legalább az a minimumfeltétel és biztonság megvan, hogy egy nemzet iségi óvodapedagógus kiesése bármely okból nem jelenti azonnal azt, hogy egy nemzetiségi csoport nemzetiségi óvodapedagógus nélkül marad. Az összes többi német nemzetiségi óvodában, az óvodák kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi óvodap edagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógus átmeneti vagy tartós kiesése - gyes, betegállomány, bármilyen egyéb okból - esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható. Végezetül: már a felmérés idején, de jele nleg is 22 német nemzetiségi óvodában, az óvodák 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport, 9 nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus sem volt, 4 óvodában pedig már nem is indítottak 2016ban német nemzetiségi csoportot a nemzetiségi óvodapedagógushiány miatt. Mindezek alapján azt kell mondani, hogy csak a nemzetiségi óvodapedagógusellátottságot alapul véve is a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadán ál nem lehet hatékony nemzetiségi nevelést folytatni. Ezt a helyzetet, a jelentkező problémát mintegy másfél évtizede érzékeljük, amelyet az utóbbi 23 évben drasztikusan felgyorsított az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció miatt jelent kező nagymértékű németnyelvoktató pedagógusok hiánya, elszívó hatása. A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógusképzés, így a magyar egyetemeken, főis kolákon német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett, diplomás hallgatókat tárt karokkal várják. A német nemzetiség esetében, de a többi magyarországi nemzetiségnél is további elszívó hatást jelentenek a Magyarországon dolgozó külföldi cégek, hiszen a n emzetiség nyelvét beszélő nemzetiségi óvodapedagógusok és nemzetiségi pedagógusok pusztán a nyelvtudásuk miatt a