Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
2873 hogy az EKÁER rendszer útiránytól függően bejelen tési kötelezettséget ír elő az útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre. A bevezetett rendszer révén éves szinten több tízmilliárd forint bevétele származik a költségvetésnek, és hogy ez mennyire így van, ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásából is kiderül, ugyanis a rendszer alkalmazása csak a 2016os számadatok alapján mintegy 60 milliárd forint többletbevételt eredményez. A gazdaság fehérítése érdekében fontos célkitűzés volt a fiktív cégalapítások visszaszorítása i s. Ennek érdekében született meg az a jogszabályi változtatás, hogy 2015. január 1jétől havi áfabevallási kötelezettség vonatkozik az újonnan alakult vállalkozásokra. Ennek köszönhetően lényegesen hamarabb felderíthető és kiszűrhető az adócsalási szándékk al megalapított vállalkozás már hazánkban, Magyarországon. Továbbá ugyanezen időponttól kezdődően mintegy 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnt az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallás bevezetésére került sor, hog y már év közben kiszűrhetők legyenek az esetleges visszaélések. Bár annak idején sok ellenzéki kritikát kapott az adó- és a vámhatóság integrációja, az idő mégiscsak ennek a fuzionális döntésnek a célszerűségét és hatékonyságát igazolta vissza, ugyanis az adó- és vámhatóság integrálásával lehetővé vált a két szerv ügyfélnyilvántartásának egységesítése, amely így nagyban elősegítette az adó- és vámszervek közötti információáramlást, valamint az ügyintézési folyamatokban is jelentős gyorsulást eredményezett. A költségvetési bevételek kedvező alakulásában jelentős szerepe volt annak is, hogy 2013. január 1jétől bevezetésre került az úgynevezett belföldi áfaösszesítő, amelyet az eladónak és az áfalevonási jogot gyakorló vevőnek is ki kell töltenie minden olyan számla esetében, amelynél az áthárított általános forgalmi adó összege az egymillió forintot eléri vagy meghaladja. A NAV a számára így keletkező adatokat akár kockázatelemzéshez, akár a számlázási láncok gyorsabb felderítése érdekében is hatékonyan tudja hasznosítani. A gazdaság fehérítését szolgálta az az intézkedés is, amelynek eredményeképpen bevezetésre került, hogy 2013. január 1jétől az adóalanyok havonta legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek készpénzben termék vagy szolgáltatás ellenértékekén t. Ezenkívül jó döntésnek bizonyult az úgynevezett fordított adózás lehetőségének a megteremtése több szektorban is, amellyel az áfacsalások visszaszorítása érdekében sikerült eredményes és hatékony lépéseket elérni. Fontos kiemelni még az elmúlt években e lindított áfacsökkentési folyamatot is, amelynek köszönhetően számos, csalással fertőzött ágazat kifehérítése érdekében sikerült érdemi lépést elérnie a kormánynak. Bizonyára emlékszünk még rá, hogy 2014. január 1jétől az élő és félsertés, 2015. január 1jétől pedig további nagy testű állatok, nevezetesen a szarvasmarha, a juh és a kecske, valamint ezek vágott értékesítése esetén is, továbbá 2016. január 1jétől a sertéstőkehús, majd 2017. január 1jétől a tojás és a baromfi esetében csökkent, 2018tól ped ig a hal esetében is csökkenni fog az áfa kulcsa a korábban alkalmazott 27 százalékos mértékről 5 százalékos szintre. Az elmúlt évek adócsökkentő tendenciáját látva egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kormány az érzékeny ágazatokban folyamatosan vizsgálja az általános forgalmi adó csökkentésének lehetőségét, és évről évre bővíti azon termékek körét, amelyek esetében az áfacsökkentés hatékonyan hozzájárulhat a magyar gazdaság tisztulásához, és mindemellett még a lakossági kiadások mérséklődését is szolgálhat ják ezek a lépések. (20.20) A gazdaság tisztulása érdekében tett lépések között említhetjük azt a jogszabályváltoztatást is, hogy az élelmiszerértékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatapiac hatékony ellenőrizhetőségének érdekében 2015. január 1jétől az ilyen tevékenységet végzőkre egyfajta regisztrációs kötelezettség vonatkozik. És további előrelépésnek tekinthető az is, hogy az utóbbi években bővült azon hatóságok köre, mint például az Élelmiszerláncfelügyeleti Hatóság vagy akár
