Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2838 megállapításának a kérdéskörében vitában vagyunk az Európai Bizottsággal. A kormány ki akar tartani amellett, hogy az alacsony rezsiszintet megőrizze. Itt van előttem egy statisztika, amely egyértelműen mutatja, hogy 2010hez képest az euró/kilowattóra mértékegységben kifejezett árak hogyan alakultak. 2010ben Magy arországon 0,17 volt az euró/kilowattóra ár, ez 0,11re ment le; hangsúlyozom 0,17ről 0,11re. Most az eurózónában 0,22 ez a szint, Csehországban 0,14, Németországban körülbelül 0,3, Franciaországban 0,17, Romániában megközelítőleg 0,13, Szlovákiában 0,14 . Nem akarom a tisztelt Országgyűlést a számokkal untatni, az az állításom, hogy az a rezsicsökkentés, amelyben vitánk van az Európai Bizottsággal, azt eredményezte, hogy most jóval olcsóbbak az energiaárak, nemcsak a 2010es évhez képest, hanem nemzetközi összehasonlításban is. Azt gondolom, hogy ezek az alacsony árak is kellettek ahhoz, hogy a lakosság fogyasztóereje növekedni tudjon, és az a gazdasági növekedés, amit az elmúlt években láttunk, és amire építünk 2018ban is, megmaradjon. Ezért fontos tehát , hogy a gazdasági növekedés és a költségvetés számai tekintetében ennek a gazdaságpolitikának az egyik eleme az, hogy a rezsicsökkentés megmaradjon 2018ban is. A hitelek kapcsán csak arra hívom fel a képviselő úr figyelmét, hogy véleményem szerint érdemi különbség van egy IMF- vagy egy európai bizottsági hitel és adott esetben egy paksi beruházáshoz kapcsolódó orosz hitel között. Miért, képviselő úr? Azért, mert Magyarország az IMFtől úgynevezett partnerországként kapott hitelt. Ezt nemcsak úgymond kamat ok mellett kapta az ország, hanem komoly feltételek mellett. Ugyanígy az Európai Bizottságtól felvett hitel szintén feltételekhez kötött hitel volt, vagyis a gazdaságpolitika mozgástere jelentősen korlátozva volt az említett szervezetek által. Nem volt szu verén gazdaságpolitika. Mindenki, aki ismeri ezeket a hiteleket és tudja, hogy milyen feltételek mellett kapják meg az adott országok, tudja, hogy a megállapodásban nemcsak a kamatláb szerepel, nemcsak a fizetendő összeg szerepel, hanem az is, hogy milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket vár el a hitelnyújtó. Ilyen szempontból a korábbi hitelek és a mostani piaci jellegű finanszírozás között érdemi különbség van, a piaci finanszírozásnál a befektető mindössze a befektetéséért hozamot vár el. Itt az az örven detes dolog, hogy az a hozamkörnyezet, amivel most számolhatunk, jóval kedvezőbb, mint volt több évvel ezelőtt. Az állam nettó GDParányos kamatkiadásai bőven 3 százalék alatt vannak, míg bőven 4 százalék fölött volt ez öthat évvel ezelőtt. A letelepedési kötvényt is említette a képviselő úr. Én azt pozitív dolognak tartom, hogy ma olyan helyzetben van a magyar államháztartás és a magyar gazdaság, hogy ki lehet vezetni a letelepedési kötvényt, amely egyébként olyan finanszírozási mód volt, amivel több euró pai uniós ország is élt, de hangsúlyozom, ma már erre a finanszírozási technikára nincs szükség. Ami a 2018as költségvetésitörvényjavaslat EMMIfejezetét és azon belül az egészségügyi területet illeti: a képviselő úr által említett számokkal azért lehet v itatkozni. Ha jól írtam fel, képviselő úr azt említette, hogy fejlesztésre 12 milliárd forint szerepel. Egyedül az „Egészséges Budapest” program keretében 26 milliárd forint többlet szerepel a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatban a 2017. évi eredeti sz ámhoz képest, és ezenkívül vannak további beruházási tételek. Az egészségügyről sok szó volt. Én mindig azt javaslom, hogy a benyújtott törvényjavaslat részletes számait tekintsük át, és ezt hasonlítsuk össze a 2017es és az előző évek számaival. Én ebben azt látom, hogy az egészségügyi kiadások növekednek, és azt látom, hogy nemcsak a bérek emelkednek, hanem az intézményrendszer finanszírozására rendelkezésre álló források is. Abban a képviselő úrral egyetértek, hogy természetesen van még feladatunk, én ne m mondom azt, hogy minden tökéletes és minden jól működik. Ez kétségtelen. De az az állításom, hogy a gazdaság teljesítőképességének arányában pluszforrások álltak rendelkezésre, hozzáteszem, béremelésre már 2012ben és 2013ban, és nemzetközi összehasonlí tásban az egy főre jutó
