Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
267 közpénzt elhelyezni, drága uraim?! A közpénznek normális esetben állami számlákon, nem pedig brókercégeknél van a helye. A Fidesz sajnos ilyen módon gazdálkodott a rábízott közvagyonnal. Fontos azt is rögzíteni, hogy az a vagyon, amely a Quaestornál felhalmozódott, nem kis részben jelenleg éppen Tiborczhoz, Orbá n Viktor vejéhez és Mészáros Lőrinchez, Orbán Viktor szülőfaluja polgármesterének üzleti érdekeltségeihez kerül. Ezek az emberek azok, akik kárt szenvedett emberek veszteségéből, fájdalmából hasznot húznak jelenleg, az ő üzleti érdekeltségeik gyarapodnak i lyen módon is. És hogy mi az, ami különösen érdekes volt a brókerbotránynál? 2010. - tessék figyelni az évszámot! - április 8án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatban állapította meg, hogy a Quaestor megtéveszti a fogyasztóit, amikor a köt vényeit úgy tüntette fel, mintha kiterjedne rájuk a Betétbiztosítási Alap védelme. Ezt 2010ben már megállapították. (10.40) Ehhez képest jutottunk el odáig, hogy 2015ben ugyanezzel a csalási módszerrel sikerült ellopni a pé nzt, ellopni ezt a rengeteg összeget, ezt a rengeteg vagyont az emberektől. Öt éven keresztül, bár ismert volt és megállapított volt a csalás módszere, a pénzügyi felügyelet ezen a téren nem tett semmit, gátlástalanul hagyta ellopni a magyar emberek pénzét . Szintén tanulságos, hogy 2014 novemberében, a Quaestor bedőlése előtt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 70 milliárd forintos kötvénykibocsátást engedélyezett a Quaestornak, és a Quaestor a megkapott engedélynek köszönhetően összesen 150 milliárdos kárt tudo tt okozni ebben az időszakban az ügyfeleinek, beleértve egyébként önkormányzatokat, magánszemélyeket, vállalkozásokat egyaránt. Az a felelőtlenség, ami a pénzügyi felügyeletet és magát a magyar államot jellemezte, szavakban aligha írható le, ez egy teljese n egyértelmű szakmai, emberi, erkölcsi mulasztás, amit itt rögzítenünk szükséges. Fontos azt is elmondani, hogy 2014. december 2án a Nemzeti Bank engedélyt adott arra, hogy a Quaestor megvegye a Credigen Bank Zrt.t, ilyen módon olyan licencekhez juthatot t a Quaestor, ami a banki lehetőségek nyomán jóval szélesebb mozgásteret biztosított számára, mint korábban volt. Normális esetben, egy normálisan működő országban, ha éppen nem a kormányfő barátairól van szó, akkor egy átfogó vizsgálatnak kellett volna me gelőznie ezt a lépést, ezt a felvásárlást, éppen azért, hogy megállapítsa a pénzügyi felügyeletet ellátó szerv azt, hogy egyáltalán a felvásárlást végző vállalkozás alkalmase a banki funkciók ellátására; ez sem történt meg. Tehát jó néhány olyan súlyos mu lasztásról beszélhetünk a brókerbotrány kapcsán, ami megelőzhető lett volna egy kicsit nagyobb gondossággal. Fontos beszélnünk arról, hogy a forint gyengülése, gyengítése, 310 forint/euró árfolyamon történő stabilizálása a devizahitelt felvevő emberek prob lémáit tartósította és súlyosbította Magyarországon. Könnyen belátható, ha elfogadják a Jobbik javaslatát, amelyet Z. Kárpát Dániel képviselő úr és jómagam szorgalmaztunk még 2010 folyamán azonnali forintosítást kérve, akkor sikerült volna 170180 forintos árfolyamon átváltani a svájcifrankhiteleket, és nem hagyta volna a kormány azt, hogy 240250 forintra romoljon a svájci frank árfolyama, és ilyen módon brutális árfolyamveszteség érje a magyar embereket. Az egyetlen felelős párt az Országgyűlésben, aki e zeket a szakmai javaslatokat megfogalmazta, mi voltunk, az árfolyamveszteségért, amit az emberek elszenvedtek Magyarországon, pedig egyértelműen a hivatalban lévő kormány volt a felelős, hiszen ezen a téren nem tett az égvilágon semmit. Megjegyzem, a felvé telkor érvényes árfolyamon kellett volna forintosítani a devizahiteleket, de természetesen - idézőjelben - ez sem történt meg. Fontos látni azt, megállapítottuk a PSZÁF adataiból, forrás- és eszközoldali hitelfelvételét vizsgálva a hitelintézeti szektornak , hogy nem volt ténylegesen devizafedezet az úgynevezett devizahitelekként értékesített hiteleknél, ilyen módon tehát jogtalanul hivatkoznak a bankok az árfolyamváltozásra, és jogtalanul szedik be a pénzt az emberektől.
