Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2583 A vit ában elsőnek a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor (Jelzésre:) - ezek szerint nem kerül sor. Megkérdezem Bitay Márton Örs… (Jakab István megérkezik az ülésterembe.) Bocsánat, de igen. Most kaptam az értesítést, hogy Jakab Istvá n alelnök úr lesz a bizottság előadója. Megvárom, míg alelnök úr fölteszi a mikrofont. Alelnök úr, öné a szó. Parancsoljon! JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója : Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. május 11én a házszabály 46. §a alapján megtárgyalta az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módos ításáról szóló T/14461. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazat mellett, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Mezőgazdasági bi zottság és a Fenntartható fejlődés bizottsága egyes módosító indítványait is, továbbá a Törvényalkotási bizottság saját javaslatát is, amely a sarkalatossági záradékot és az azzal összefüggő rendelkezéseket elhagyja, így a törvényjavaslat egyszerű többségg el elfogadhatóvá válik. A támogatott módosító javaslat rögzíti, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás egyik alapvető elvárása, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodási tevékenység következtében ne romoljon. A törvénytervezet ennek az elvárá snak a következetes érvényesítése céljából az erdők aktuális természetességi állapotát bemutató törvényi kategória mellett - helyesen - bevezeti a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás fogalmát, illetve kategóriáját. A koherens szabályozás érdeké ben azonban a törvény több rendelkezésében indokolt a régi kategóriát az új kategóriával cserélni. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a támogatott módosító javaslatok között szerepel Gőgös Zoltán MSZPs képviselőtársunk pontosító, garanciál is szabályokat is tartalmazó indítványa. Győrffy Balázs képviselőtársam indítványa rögzíti annak fontosságát, hogy a folyamatos erdőborítás fenntartásával való erdőgazdálkodásra csak az arra alkalmas erdőkben szorítsuk rá az erdőgazdálkodókat. Ellenkező es etben a rendelkezéssel inkább ellenkezést váltunk ki, holott ezen a téren a konstruktív együttműködés, illetve kreatív kezdeményezőkészség nélkül nem lehet eredményt elérni. Ennek kapcsán indokolt figyelembe venni azt is, hogy a vágásos erdőgazdálkodás elh agyása természetvédelmi szempontból nemcsak előnyökkel, hanem esetenként hátrányokkal is járhat. A vágásos üzemmódban a 1015 éves visszatérések, erdőnevelési beavatkozások sokszor jobban szolgálják az ott élő fajok élőhelyének háboríthatatlanságát, mint a faállomány és a talaj rendszeres évenkénti vagy kétévenkénti bolygatásával járó örökerdő üzemmód. Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy a természetes erdőfelújítások és a folyamatosan erdőborítást biztosító módszerek elterjedése révén természetvédelm i szempontból a vágásos erdőgazdálkodás terén is jelentős előrelépés történt az elmúlt két évtizedben. A madárvédelmi irányelvből levezethető elvárások tehát az erdőterv szerinti erdőgazdálkodás révén is biztosítottak anélkül, hogy az erdőgazdálkodás tarta lmán, jellegén jelentősen változtatnánk. Győrffy Balázs irománya kimondja azt is többek között, hogy a Natura 2000es rendeltetés megállapítása indokolatlan azon erdők esetében, amelyek nem minősülnek jelölő erdei élőhelynek. Így például az idegenhonos faf ajokból álló kultúrerdők és faültetvényerdők esetében, vagy akár az olyan erdei élőhelyekre vonatkozóan, amelyek ugyan magasabb természetességi állapotúak, de az országban nagy gyakorisággal előfordulnak, jelölő erdei élőhelyként való kijelölésük nem merül t fel. Tisztelt Képviselőtársaim! Felhívom figyelmüket, hogy a támogatott módosító javaslatok között szerepel lényegében Sallai R. Benedek LMPs képviselő úr kezdeményezése is, amely az adattárhoz való hozzáférési lehetőségek körét pontosította.
