Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
258 (9.50) De miből volt erre pénz? Mert oké - pontosabban nem oké , hogy ennyi pénzt elherdálnak, de kell azért pénz, amiből ez ellopható. Ezt a pénzt Matolcsy György részint még volt miniszterként, részint a Magyar Nemzeti Bank elnökeként a forint gyengítésével kereste meg. Az a Magyar Nemzeti Bank, amelynek a forint védelme kellene legyen az egyik legfontosabb feladata, következetesen partnerül szolgál a kormánynak abban a forintgyengítési akcióban, ami 2010 óta zajlik, és amelynek következt ében a magyarok pénze ma jóval kevesebbet ér a nemzetközi piacon, mint 2010ben ért. Az a sajátos helyzet alakult ki ennek következtében, hogy ebből a forintgyengítésből több száz milliárd forint nyereség keletkezett a Magyar Nemzeti Banknál, ennek az árát az emberekkel fizettették meg, és ezt a nyereséget pedig jórészt elherdálták. Kezdjük akkor kicsit részletesebben is! A szabad kéz politikája mit jelentett? Matolcsy Györgyöt megajándékozta a Fidesztöbbségű parlament egy olyan helyzettel, hogy több mint egy évig felügyelőbizottság nélkül működött. Ma a törvények teljesen világosan előírják a felügyelőbizottság működését a Magyar Nemzeti Banknál. Ráadásul egy év után, amikor ezt a helyzetet felszámolták, akkor nem tértek vissza a korábbi gyakorlathoz, amel ynek keretében az Országgyűlés frakciói, három ellenzéki frakció is küldhetett szakembereket a felügyelőbizottságba, megváltoztatva az íratlan játékszabályokat, gondoskodtak róla, hogy Papcsák Ferenc személyében az egyik leghírhedtebb fideszes országgyűlés i képviselő és volt polgármester legyen a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, és a korábbi három, ellenzéki pártok által delegált szakember számát egyre redukálták, teljesen önkényes alapon. Így aztán nem volt és jelenleg sincs olyan erős fe lügyelőbizottság, amely érdemben rácsaphatna arra a pazarlásra, a közpénzeknek arra az elherdálására, ami a Magyar Nemzeti Banknál folyik. A szabad kéz politikájának jegyében Matolcsy György úgy döntött, hogy alapítványokat hozat létre a Magyar Nemzeti Ban kkal. A konstrukciónak az volt a célja, hogy az alapítványokba kipumpált közpénz - hogy Bánki Erik fideszes képviselő szavait idézzem - úgymond elveszíti majd közpénz jellegét, erről nem kell utána már számot adni, és nyugodtan lehet nyakló nélkül bármire költeni, anélkül, hogy a nyilvánosság vagy az Országgyűlés előtt erről számot kéne adni valakinek is. Nos, ebben viszont tévedtek, mert egyrészt jogerős bírósági ítéletek kötelezték a Magyar Nemzeti Bankot arra, hogy az alapítványi költekezésekről is adja ki az adatokat, és amikor a Fidesz megpróbálta egy törvényjavaslatban garantálni azt, hogy a közpénzek átláthatatlansága állandósuljon a Magyar Nemzeti Banknál és az alapítványoknál, akkor erre még az az Alkotmánybíróság is nemet mondott - ez már ennek az Alkotmánybíróságnak is csípte a szemét , amely Alkotmánybíróság döntő többségét a Fidesz töltötte fel hozzá hű, lojális emberekkel. Ha a bérfelzárkóztatási programot nézzük, akkor itt szintén nagyonnagyon félreértett valamit a Magyar Nemzeti Bank. Míg az MSZP évek óta követeli a kis pénzű emberek fizetésének emelését, addig a Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy ebben a bérfelzárkóztatási programban nem vesz ugyan részt, de a saját vezetői körében a fizetéseket drasztikusan megemeli. Így kerülhetett sor arra, hogy a legfőbb ügyésznek a Magyar Nemzeti Banknál dolgozó felesége több mint ötmillió forintos fizetést kaphatott, és a törvények megváltozatásával lényegében most már a jegybanki vezetés is sokmilliós havi fizetést vihet haza; annak ellenére, hogy a kormányzást 2010ben úgy kezdték, hogy ezeket a fizetéseket limitálták. Az oktatásfejlesztési program sajátosságairól már beszéltem, de azért mégiscsak példátlan, hadd említsem meg, hogy mondjuk, az „Egyensúly és növekedés” című kötetet, ami Matolcsy Györ gy nézeteinek népszerűsítésére szolgál, alapítványi pénzből finanszírozta, és hasonlóan a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című tartalmilag azonos elemzést is sok száz millió forintból rendelték meg. De ezek a pénzek mind eltörpülnek az in gatlanfejlesztési programhoz képest. Ha már ingatlanfejlesztés, akkor persze ne valami panellakásra tessenek gondolni, hanem kastélyokra és értékes ingatlanokra. Csak néhány ezek közül: svábhegyi villa mintegy egymilliárd forintért; a budai
