Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
254 gazdasági bizottsági képviselői is támogattak és a vitában megneveztek. Ugye, beszéltem már a kamatcsökken tési programról, amelynek köszönhetően 15 bázispontos lépésközökkel összesen 75 bázisponttal sikerült történelmi szintre csökkenteni 2015ben, 1,35 százalékra a jegybanki alapkamatot. A Nemzeti Bank felülvizsgálta a korábbi inflációs célokat is, amelynek k eretében egyébként a gazdaság számára, a gazdasági növekedés szempontjából előnyös 3 százalékos irányszámot célzott meg, de kellő rugalmasságot alkalmazott ezen a téren. Úgyhogy a 2016os, illetve 2017es évekre vonatkozó terveiben már ezt szerepeltette. E gy nagyon fontos ösztönző volt a növekedési hitelprogram, amelynek mérlege, azt gondolom, egyértelműen imponáló. Emlékszem még azokra a kritikus hangokra, amelyek a program bevezetésekor elsősorban az ellenzéki képviselők, illetve néhány piaci szereplő rés zéről elhangzottak, miszerint ez működésképtelen modell, olyan vállalkozásoknak adja majd oda ezt a hitelt a pénzügyi közvetítőkön keresztül a jegybank, akik majd nem fognak tudni ezzel élni, csődök sorozata fog bekövetkezni, és a pénz kézenközön el fog t űnni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem így lett. Az a 3,5 százalékos gazdasági növekedés, amely 2015ben megvalósult, és az a dinamizmus, aminek köszönhetően 2016ban is 2 százalékos gazdasági növekedést tudtunk elérni úgy, hogy az Európai Unió átlaga és az eurózóna átlaga is ennél alacsonyabb szinten realizálódott, azt gondolom, jórészt a növekedési hitelprogramnak is köszönhető. Ennek a programnak a keretében 31 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz, egy olyan időszakban, amikor egyébként piaci körülm ények között nagyon nehéz volt hitelekhez jutni. Ezt jól mutatja az, hogy a bankok, a kereskedelmi bankok hitelállománya csökkent, csökkenő tendenciát mutatott. Összesen 2126 milliárd forint került kihelyezésre, ami megint egy nagyon jelentős szám. Hogy ér zékeltessem tisztelt képviselőtársaimmal, hogy milyen volumenről beszélünk, a 2100 milliárd forint durván, akkori árfolyamon számolva olyan 7 milliárd eurónyi hitelösszegnek felel meg. Én magam még tagja voltam az Európai Parlamentnek, amikor a 20142020a s fejlesztési ciklus gazdaságélénkítő programját tárgyaltuk, ahol akkor még Barroso elnök úr nagy büszkeséggel jelentette be, hogy először az Európai Unió történetében a kis- és középvállalkozások számára egy gazdaságösztönző programot indítanak, egy olyan hitelprogramot, ami gyakorlatilag a növekedési hitelprogramnak felel meg, de most kapaszkodjanak meg, tisztelt képviselőtársaim: európai uniós szinten, 28 országra vonatkoztatva 4 milliárd euró értékben. Tehát itt is ki kell emelni azt a bátorságot és azt az előrelátást, amelynek köszönhetően nem kis tételekkel, nemcsak azért, hogy fölmutassa a jegybank, hogy igen, a kkvszektor élénkítése érdekében és a gazdasági növekedés segítése érdekében indít egy hitelprogramot tesséklássék módra, hanem komolyan bel eállva 7 milliárd euró összegben finanszírozta ezeket a vállalkozásokat. Ennek köszönhetően magyar családok tízezrei jutottak jobb megélhetési körülményekhez. Még egy nagyon fontos dolog, amit ki kell emelnünk, a 2014 őszén megkezdett és 2015ben folytatot t fogyasztói devizahitelek elszámolásához és a fogyasztói devizajelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó jegybanki tevékenység megemlítése. Ennek során összesen 9127 millió eurót adott el a jegybank a hitelintézeteknek, ebből 1081 millió eurót az elszá molásokhoz kapcsolódóan, 8046 millió eurót pedig a forintosításhoz kapcsolódóan folyósított. Azt hiszem, nem kell ebben a Házban külön elmondanom, minden képviselőtársam pontosan tudja, hogy ezzel 1 millió 200 ezer családot tudtunk kiszabadítani a devizahi telezés fogságából. Fontosnak tartom még kiemelni azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2015ben jelentősen csökkent a hazai pénzügyi rendszer sérülékenysége. Az elszámolás és a forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő ren dszerszintű kockázatot. A jegybanki önfinanszírozási program pedig jelentősen csökkentette az ország finanszírozásának külső sérülékenységét. Ahogy elnök úr is mondta, 31 százalékra csökkent az államadósságban a devizahitelek aránya, ami egyrészről azt mut atja egyébként, hogy igen, van kereslet a hazai papírok iránt, és örömmel kell megjegyeznünk azt, hogy most már eljutottunk odáig, hogy gyakorlatilag szinte teljes egészében a
