Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - Gelencsér Attila (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Hogyan alakul a belföldi szálláshelyek vendégforgalma és ez milyen hatással van a gazdaságra?” címmel - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
2529 DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Kö szönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A turizmus a nemzetgazdaság kiemelt fontosságú ágazata… (Az elnök csenget.) ELNÖK : Államtitkár úr! (Ismét csenget.) DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : …jelentős mé rtékben hozzájárul… ELNÖK : Államtitkár úr, egy kis türelmét kérem! Kérem szépen a képviselőtársaimat, hogy a páholyban egy kicsikét halkabban… - köszönöm. Államtitkár úr, öné a szó. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. A turizmus a nemzetgazdaság kiemelt ágazata, jelentős mértékben hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez, amit számos tényező alátámaszt. A turizmus jellemzően a kis- és középvállalkozások területe, az ágazat jelentős mértékben hozzájárul a fizetési mérleg egyensúlyának javításához. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2015ben a nemzetközi utazásokból mintegy 5 milliárd euró, tehát mintegy 1500 milliárd forint devizabevétel származott - a magyarok által külföldön elköltött össz eg ennél kevesebb , a turizmus több mint 3 milliárd euróval javította a fizetési mérleg egyensúlyát. Ez az összeg 9,5 százalékkal magasabb, mint 2014ben volt. A turizmuson belül is kitüntetett szerepe van a belföldi turizmusnak. A stabil belső kereslet e llenállóbbá teszi az ágazatot olyan külső hatásokkal szemben, mint például a terrorcselekmények, a természeti katasztrófák vagy egy pénzügyigazdasági krízis. Míg a nemzetközi forgalom rajtunk kívül álló okok miatt is hullámozhat, a magyarok állandó, kiszá mítható keresletet jelentenek a turizmus és a vendéglátóipar számára. A belföldi forgalom területileg kiegyenlítettebben oszlik el, mint a beutazó forgalom: ez azt jelenti, hogy a külföldiek elsősorban Budapestre jönnek, a külföldi vendégéjszakák 59 százal éka Budapesten realizálódik, ehhez képest a magyarok döntően vidékre utaznak, a belföldi vendégéjszakák 92 százaléka vidéken keletkezik. A belföldi turizmus ezért különösen a vidéki szolgáltatók életében kulcsfontosságú, hozzájárul a vidéki munkahelyek meg tartásához, újak létesítéséhez, ezzel pedig a vidék népességmegtartó képességének növeléséhez. Azok a magyarok, akik többet turistáskodnak itthon, és nem külföldön költik el a nyaralásra szánt pénzt, ezzel a magyar gazdaságot, a turizmust, jellemzően a csa ládi kisvállalkozásokat segítik. Nem véletlen, hogy a kormány a SZÉPkártyával hosszú évek óta ösztönzi a belföldi turizmust, tavaly 95 milliárd forint áramlott a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokhoz a kártyának köszönhetően. A kártya jelentőség ét jelzi, hogy 2016ban a kereskedelmi szálláshelyek magyaroktól származó bevételeinek ötöde SZÉPkártyás költés volt, 2016ban a kereskedelmi szálláshelyek 7 százalékkal több, összesen 30 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi turizmus növekedésé nek üteme 2016ban is meghaladta a beutazást, mind a kettő egyébként olyan 7 százalék körül mozgott. Ez a pozitív folyamat a belföldi turizmus motorjaként működő SZÉPkártya mellett részben a családi adókedvezmények és a családtámogatás rendszerének, részb en pedig adókörnyezet kedvező változásainak és az emelkedő munkabéreknek köszönhető. Az emberek egyre nagyobb mértékben költenek az egyre igényesebb kínálatnak köszönhetően emelkedő presztízsű belföldi pihenésre is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárto k soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Fónagy államtitkár úr. Megkérdezem Gelencsér Attila képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.
