Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Miért nem a munkából élők a költségvetés nyertesei?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2506 Köszönöm a szót, elnök úr . Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés a kormány állításával szemben nem a munkából élők költségvetése lesz. Akkor lehetne annak nevezni, ha a munkából valóban meg lehetne élni. Addig a felismerésig már eljutott a kormány, hogy legalább a szava k szintjén elismerje: rosszak a magyar bérek. Ha viszont megnézzük, hogy ez a felismerés mennyire köszön vissza a jövő évi költségvetésben, azt látjuk, hogy amit a kormány béremelésnek nevez, az legfeljebb a bérek reszelgetése; valódi megélhetésre, a fiata lok itthon tartására, a kivándorlás megállítására aligha elég. Folytatják az elrontott béremelési programot. Az idei év tapasztalatai azt mutatták, hogy az elmúlt évek „nesze semmi, fogd meg jól” emeléseihez képest nagyobb minimálbéremelést a kisebb cégek alig vagy csak bizonyos elkerülő technikákkal tudták túlélni. Például kevesebb munkaórára jelentették be a dolgozót, vagy papíron szakképzettséget nem igénylő munkakörbe helyezték át. Szakszervezeteket is megkérdeztünk, milyen hatása volt a minimálbéremelé snek a munkaerőpiacon, és bizony azt mondták, hogy amellett, hogy kis- és középvállalkozásokat sodort a csőd szélére, óriási bérfeszültségeket is okozott. Az általános béremelés ugyanis elmaradt. Nem maradt pénz a legkisebb bér fölött keresők fizetésének e melésére. A 2018as költségvetésben pedig még tovább akar menni a kormány ezen az úton, ismét nem törődve azzal, hogy milyen károkat okoz. Az LMP szerint akkor lehetne a munkából élők költségvetéséről beszélni, ha a kisvállalkozásokkal megfizettetett bérem elés helyett az adók csökkentésével emelnék a nettó béreket, és nem csak a minimálbér szintjén. Erre konkrét javaslataink vannak. A sávos adócsökkentés és az adómentes minimálbér a mostani nettó 85 ezer forintról jövőre 33 ezer forinttal növelné a minimálb ért. Amit önök adnak jövőre a minimálbéreseknek, az mindössze 7 ezer forint. A garantált bérminimum szintjén az adócsökkentés révén 42 ezer forinttal nőne a nettó bér, vagyis a mostani nettó 107 ezer forint helyett 149 ezer forintot kapnának a dolgozók. Az átlagbér szintjén nettó 30 ezer forinttal növekednének a keresetek, méghozzá a vállalkozások terheinek növelése nélkül. Emellett szükség volna a közszféra bérrendezésére is, így tíz év után. A bérfeszültségek az állami szférában is elviselhetetlenek. Álla mtitkár Úr! Mikor szánják már rá magukat a valódi béremelésre? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Válaszadásra megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm s zépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha visszatekint egymásfél évet, és az elmúlt időszak folyamatát megnézi, vagy éppen 2016 novemberét veszi figyelembe, volt egy tárgyalás, amely folyományaként azok a kívánalmak, a melyeket ön megfogalmazott, folyamatként teljesültek, hisz adócsökkentésekről volt szó abban a megállapodásban, és béremelésről volt szó abban a megállapodásban. Szeretnék majd a válaszaim másik részében kitérni erre, hogy ha elfelejtette volna, emlékeztet ném arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése azon a bizonyos novemberi tárgyalássorozaton nemcsak béremelkedéssel, nemcsak ezen kategóriák béremelésével, hanem jelentős adócsökkentéssel is foglalkozott, ami azt jelenti, hogy amit ön kív ánalomként, kérésként és kérdésként megfogalmazott, az folyamatában teljesül. Természetesen egy költségvetés értelmezését sokféleképpen meg lehet nézni, és sokféleképpen lehet jellemezni, de szeretném elmondani, hogy tartjuk továbbra is azt, hogy a munkábó l élők költségvetése többek között ez a költségvetés. Többek között azért, mert továbbra is növekedik a gazdaság. A következő évben, ha az idei kedvező kilátásokat nézzük, és ez be is következik, akkor 4 százalékot meghaladó mértékben fog emelkedni a gazda ság, és az a folyamat, amelyik az elmúlt 67 évben folyamatként jellemezhetően megvalósult - márpedig a 700 ezer fő munkavállalónövekedés
