Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 8. hétfő (221. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2476 engedheti meg most már magának, hogy nyáron legalább egy hétre el tudjon menni üdülni, sok százezerrel kevesebbet magyarnak jelent m ost már problémát a rezsidíjak kifizetése. Mert ez a kormányzat merte vállalni nemzeti érdekből a konfliktust akár Brüsszellel, akár a multicégekkel, és tudta csökkenteni a rezsidíjakat, amire előtte közgazdászok százai tették le a nagy esküt, hogy ilyet n em lehet csinálni, hogy ez nem létezik, ez megvalósíthatatlan, ez cégek csődjével fog járni és fenntarthatatlan lesz. Ez a kormány bebizonyította, hogy tud a legerősebb nemzetközi vállalatokkal is konfliktust vállalni akkor, ha pontosan a bérből és fizetés ből élő embereken kell segíteni, azokon, akiknek a legnagyobb nehézséget jelenti a rezsidíjak kifizetése. Lehet, hogy ez most már a Jobbikot nem érdekli, lehet, hogy most már, mióta Simicska fizeti az önök rezsidíjait, erre kevesebb az érdeklődésük (Z. Kár pát Dániel: Háromszor segítettek nektek kormányozni az oligarchák! Miről beszélsz?) , de ezzel szemben igenis nagyon sok magyar ember számára az a soksok ezer forint, amit hónapról hónapra tudnak spórolni, az nagyon sokat jelent. (15.00) Mi azon dolgozunk továbbra is, tisztelt képviselő úr, és ehhez nem kérjük sem Gyurcsány Ferenc, sem Molnár Gyula szövetségét politikai alapon (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) , de azon dolgozunk, hogy az emberek bérei továbbra is nőjenek. Ahogy idén szeptember 1jétől növ ekedni fog a pedagógusok bére, növekedni fog november 1jétől az ápolók bére, növekedni fog november 1jétől az orvosok bére, továbbnövekszik a fegyveres testületekben dolgozók bére, növeltük a járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők bérét, akik kö zvetlenül az állampolgárok ügyeit intézik, mi ezen fogunk dolgozni: a további adócsökkentésen, akár alapvető élelmiszerekről, akár a hétköznapi munkát terhelő adókról legyen szó. A további béremelkedéseken fogunk dolgozni, és ennek valós gazdasági többlett eljesítmény az alapja. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője: „Bősárkány, Markotabödöge, Maglóca és Barbacs prob lémáiról.” címmel. Öné a szó, képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mivel a Rábaköz térségét, választókerületét elég sokat járom, és beszélek településvezetőkkel, lelki vezetőkkel, civil szervezete k vezetőivel, állampolgárokkal, akik a térségben élnek, így arra gondoltam, itt az ideje annak, hogy összeszedjem az általuk elmondott legfontosabb problémákat, és ide az Országgyűlés elé tárjam ezeket, hiszen legtöbbjük már jó néhány évtizede vár arra, ho gy kezeljék. Barbacs települést jelenleg - most 2015ös adatokat tudok mondani - 731 lélek lakja. A Hanság szélén, az egykori Tóköz nyugati felén fekszik, 5 kilométerre Csornától. Az első írásos emléke 1220ból való. Akkor a királyi kincstáré volt, majd jó néhány nemesi családon keresztül zajlott a története. Ezek a nemesicsaládváltogatások sokszor a környékbeli településekkel is konfliktusokat okoztak. A lakosság, mint általában itt a Hanság és Tóköz vidékén mindenki, kezdetben halászatból élt, és minden telekhez tartozott egy olyan terület, egy olyan vízfelület, ami az adott telek halászati jogát tartalmazta. Bősárkány ezen ma említett települések közül a legnagyobb. Ma 2046 lélek lakja, de szomorú elmondani azt, hogy volt ennél sokkal több lakosa is, his zen például 1940ben még 2400 lélek lakta. Szintén az 1220as évekből, pontosabban 1222ből említik először írásosan, szintén halásznépesség lakta. Földművelés ekkor még nem volt jellemző. És ahogyan egyébként a többi településre, itt is elmondható, hogy a hányszor valamiféle komoly külső fenyegetés érkezett, az itt élők rendre a Hanság mocsárvilágába, egyegy magasabban fekvő területre tudtak menekülni. Így volt ez a bősárkányiakkal is 1529ben, amikor Bécs ellen vonult át
