Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 8. hétfő (221. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2469 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik a téli, aztán a korai tavaszi hónapokban folyamatos küzdelmet folytatott annak érdekében, hogy a kilakoltatási moratóriumot hosszabbítsa meg a ko rmányzat egészen addig, amíg az úgynevezett devizahitelek csapdájában vergődő polgárokat, az érintett polgárokat ki nem segíti szorult helyzetéből. Azért nem mondom azt, hogy kimenti, mert a devizások közül senki nem mentőcsomagra és nem segélyre vár, hane m pusztán az igazság szolgáltatására, tehát arra, hogy ha valaki 165 forinton vette fel az úgynevezett hitelét, akkor azt ne 256 forintos piaci áron számítsák át, hanem valamifajta tisztességes rendezési folyamat keretein belül. Ezeknek az embereknek a leg alizált kifosztását szüntessék meg! Akkor nem találtunk értő fülekre e tekintetben, tehát a kilakoltatási moratórium lejárt, és nyugodtan mondhatjuk - egyáltalán nem nyugodtan, de sajnálattal mondhatjuk , hogy a kilakoltatások száma elképesztő rekordszint re pörgött és pörög fel. Azt is láthattuk, hogy már az utóbbi negyedéves ciklusokban kéthárom évre visszatekintve egyáltalán nem a kormányzat ügyes beavatkozása akadályozta meg, hogy még több lakást ürítsenek ki, hanem sok esetben egész egyszerűen a végre hajtók és sokszor pénzügyi hiénák nem találtak vevőt a kiürítendő ingatlanokra vagy sikertelenek voltak az árverések. Több ezer esetben pusztán ez mentette meg a családokat a gyalázatos kilakoltatástól. De egyértelmű az igényünk, ha ilyen tö meges felfutás tapasztalható a lakások, ingatlanok kiürítése tekintetében, akkor a kormányzat végre cselekedjen, ne várja meg a nyári, nyugodtnak tűnő hónapokat, kezdjen egy olyan cselekvésbe, amely mérhető, több úton. Egyrészt a devizások által érintett e setekben a kilakoltatási moratórium kiterjesztése, legalábbis ennek végiggondolása igenis indokolt lenne, továbbá a kormánynak végig kellene gondolni azt is, hogy miközben több százezer üres ingatlan van Magyarországon - nyilván nem a magántulajdonban lévő kre gondolunk, hanem az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlantömegre , eközben a közmunkaprogram egy része értelmes, de jelentsük ki, hogy egy másik része teljesen értelmetlen, tehát talán lenne szabad közmunkáskapacitás arra vonatkozóan, h ogy ilyenolyan útonmódon lakhatóvá tegyék az üresen álló ingatlanok egy részét. Adott esetben itt is lehetne segítséget nyújtani azon hitelkárosultaknak, akiket nem az ócsai lakóparkhoz hasonló módon kell elhelyezni valahova egy blokkba, hanem a tisztess éges életvezetési lehetőségeiket kell visszaszolgáltatni. Azért mondom, hogy visszaszolgáltatni, mert ezek az emberek legtöbbször a társadalom produktív szférájából jöttek, dolgoztak, adót fizettek, aztán bekövetkezett vagy valamilyen társadalmi, családi k rach, vagy pedig pusztán a hiteltörlesztéssel kapcsolatos ellehetetlenülés, az életük pedig sok esetben összeomlott, elvesztették a munkahelyüket, az egyik hitelből való vergődéssel sajnálatos módon a másik törlesztéssel is elmaradtak, és egy olyan spirál alakult ki, amit ez a kormányzat nem tudott érdemben csillapítani. Bár kiírták az óriásplakátokra, hogy elszámoltatták a bankokat, az igazság ezzel szemben az, hogy több százezer hitelkárosult továbbra is indokolatlan terheket nyög. Harmadsorban azt szeret nénk önöktől nem is kérni, hanem követelni, hogy a Nemzeti Eszközkezelő tekintetében a játszadozást végre szüntessék meg. Hónapokon keresztül kértük önökön számon, hogy pusztán már csak ötszáz ingatlanra van hely a Nemzeti Eszközkezelőben, és egy felülről nyitott kalappal sokkal értelmesebb lenne ezt az egészet csinálni, egy felülről nyitott költségvetéssel ugyanis elérhető az, hogy bármennyi igénylő jön, ne feltétlen a bank engedélye számítson azt illetően, hogy szerződhet vele a Nemzeti Eszközkezelő vagy sem, hanem legyen erre mindenképp költségvetési keret. A mostani nagyon rossz helyzet az, hogy költségvetési keret sem feltétlenül áll fenn, tehát korlátos az elérhető, megköthető szerződések száma, a másik irányból pedig a károkozó bank az, aki gyakorlati lag engedélyt ad arra, hogy az eszközkezelő szerződhete. Egy konkrét kispesti példa esetében azt látjuk, hogy már felszámolásba menekült, már eltűnt az a pénzintézet, amelyiknek engedélyezni kéne az eszközkezelő segítségét. Tehát botrányos helyzetek állna k elő, ezeket kezelni kellene, hogy a károsult családoknak legalább ez a részmegoldást nyújtó valami elérhető legyen.
