Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2339 így rövid időn belül mi magunk is meggyőződhetünk a választottbíráskodással összefüggő változtatások szükségességéről és sikerességéről. (10.10) Összességében az előttü nk fekvő javaslat pótolja a hatályos szabályozás hiányosságait, figyelembe veszi az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 1985ben elfogadott modelltörvény 2006os módosításait, valamint új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbí ráskodás szervezeti kereteit. A javaslat elfogadásával XXI. századi választottbíráskodási rendszer jöhet létre Magyarországon, amely valódi alternatívát jelenthet a peres eljárásokkal szemben, és a külföldi befektetők bizalma is növekedhet az intézmény irá nt, tovább javítva hazánk versenyképességét is. A Fideszfrakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, kérem önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Teleki László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó. TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Szocialis ta Párt minden olyan ügyet támogat, amely nyugodt, kiszámítható szabályozást biztosít. Ebben a törvényjavaslatban van olyan keret, amelyet lehetne támogatni, mert fontosnak tartjuk azt, hogy azok a változások, amelyek a törvényben megfogalmazódtak, azok va lamilyen szinten valóban beemelődjenek. Itt arra gondolok elsősorban, hogy vannak olyan választottbíráskodások, amelyek meg fognak szűnni, és be fognak olvadni másikba, viszont azt is lehet látni, hogy maga a szabályozás nem tér ki arra, amit egyébként nag yon fontosnak tartanánk, például arra, hogy milyen előnyök és milyen hátrányok vannak ebben a bíráskodásban. A választottbírósági eljárás egyik jelentősebb hátránya, hogy különösen a nagyobb pertárgyértékű ügyek esetében költségesebb megindítani, mint a po lgári pert, ha az illeték maximált összegű. A választottbírósági eljárásban nincs a költségkedvezményhez hasonló jogintézmény, így ha a felperes pénzügyi helyzete folytán nem képes az eljárás kezdetén a díjelőleg megfizetésére, akkor nem tudja az eljárást megindítani. Előnyként és hátrányként is lehet mondani, de az előnyt, azt gondolom, mindenképpen tudjuk támogatni. Hátrány viszont a választottbírósági eljárás azon sajátossága, hogy az ítélet végleges, és nincs ellene helye fellebbezésnek, ez ugyanis egyr észről a jogvita gyors lezárását teszi lehetővé, másrészről azonban az ítélet egészen nyilvánvaló tévedései sem orvosolhatók. Tehát ezeket a kérdéseket semmiképpen nem kezeli ez a módosítás, míg ahogy említettem, a többieket igen. Magyarországon - mint aho gy említették már az előttem szólók is - van történelmi múltja ennek a formának, a választottbírósági eljárásnak, de nem annyira ismert, és azért nem annyira ismert, mert többnyire gazdasági társaságokat érint. Ezért, amikor azt mondom, hogy kiszámítható é s nyugodt, akkor elsősorban arra gondolok, és gondol a Magyar Szocialista Párt a szabályozást illetően, hogy azok a nemzetközi befektetők, akik ide szeretnének jönni Magyarországra, mindenképpen a versenyképesség és jogbiztonság szempontjából fontosnak tar tanák azt, hogy ez a bíróság teljes értékű legyen, mint ahogy lehet látni is, hogy egyébként az, mert ha nem, akkor a bíróságok be tudják fejezni a pert. Ezért a választottbíráskodásra és az ehhez kapcsolódó intézményrendszerekre szükség van, a folytatásra is, ezért a Magyar Szocialista Párt részben tudja támogatni ezt az előterjesztést, viszont nagyon sok olyan pontja van - kettőt elmondtam, de többet is el tudnék mondani , amellyel nem tudunk egyetérteni. Ezért a témakör szakmapolitikai jellegére figyele mmel legfeljebb a tartózkodást tudjuk majd a törvénynél biztosítani. Köszönöm szépen.
