Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK:
2335 A javaslat alapján különösen fontos feladat hárul majd az elnökségre az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a választottbírák kijelölési eljárása során. Ha ugyanis a felek nem tudnak megállapodni a bírák személyében, vagy ha a felek által kijelölt bírák nem tudnak megállapodni az elnök személyében, őt az elnökségnek kell kijelölni, ezért garantálni kell az elnökségi tagok függetlenségét. A javaslat a függetlenség biztosítása érdekében kizárja, hogy az elnökség tagjai az elnökségi megbízatásuk időtartama alatt választottbíróként, szakértőként vagy jogi képviselőként járjanak el az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekben a választottbíró kénti kijelölésüket már az elnökségi tagi megbízásuk előtt elfogadták, vagy amelyekben az elnökségi tagi megbízásuk keletkezése előtt szakvéleményt adtak. A választottbírák kijelölési eljárása során a javaslat kiemelt szerepet szán a választottbíróajánlás i listának. Amennyiben ugyanis a felek vagy az általuk kijelölt bírák nem tudnak megegyezni a hiányzó bíró személyében, az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben őt az elnökség a választottbíróajánlási listáról kell hogy kijelölje. A javasla t szabályai által kialakított feltételrendszer - legalább tízéves jogász szakmai gyakorlat, jogi szakvizsga, valamint 75 éves felső korhatár meghatározása - a kormány reményei szerint biztosítani fogja, hogy csak olyan személy kerülhessen a listára, akinek a kijelölése esetén a magas színvonalú ítélkezés garantálható. E helyütt ki kell hangsúlyozni, hogy a választottbíróajánlási listának csak a bíró személyében való megállapodás hiányában szán szerepet a törvény, egyebekben a felek bíróválasztási jogát a t örvényjavaslat nem, illetve csak annyiban korlátozza, hogy meghatározza a választottbíróvá válás minimumkövetelményeit. A javaslat pótolja a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat is. Így többek között megteremti a lehetőséget arra, hogy a z alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok alapján a választottbírósági tanács felülbírálja a választottbírósági ítéletet, ha az alapeljárásban el nem bírált tényt vagy bizonyítékot a fél önhibáján kívül nem érvényesítette. A törvényjavaslat lehet ővé teszi, hogy beavatkozzon az eljárásba az, akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet. A javaslat további jelentős újítása, hogy lehetővé teszi a választottbírósági szerződésben nem részes személyek számára is a választottbírósági eljárásban törté nő fellépést, ha az általuk vagy a velük szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával. Kiemelést érdemel továbbá, hogy a hatékonyabb eljárásrend kialakítása érdekében a javaslat az ENSZ N emzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006os módosításával összhangban a Vbt. ideiglenes intézkedésre vonatkozó normáihoz képest részletesebben szabályozza a választottbírósági tanács által elrendelhető ideiglenes intézkedé st, és biztosítja annak végrehajthatóságát is. A törvényjavaslat most ismertetett lényeges elemei tehát összegzésül: a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése; a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási h iányok pótlása; valamint az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006os módosításainak átvétele. Reményeink szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, és így közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönö m a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK :
