Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 4. csütörtök (219. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
2309 Nézzük meg akkor igazából az egyes elemeit ennek az oktatási törvénycsomagnak. Kezdjük akkor a felsőoktatást érintő részekkel. Egyrészt az egy nagyon régi problémát kezel és abszolút üdvözlendő, amit az előterjesztésben lehet olvasni, ho gy a megfelelő feltételekkel rendelkező tanársegéd kollégákat kötelező legyen előléptetni adjunktussá, ha bizonyos idő óta várakoznak. Nekem speciel ebben pont szerencsém volt, mert a főnököm elég erőteljes volt, és addig verte az asztalt, hogy talán fél é ven belül kineveztek, de van olyan kollégám, aki tényleg már 34 éve vár, és tényleg méltánytalan. Most nem a fizetésről van szó, persze önmagában ez is fontos, mert ez a bruttó 5060 ezer forint körüli összeg, ami a tanársegédi és az adjunktusi fizetés kö zött van, azért a viszonylag alacsony felsőoktatási oktatói bérek mellett azért nem elhanyagolható, de azért ez a megbecsültségnek is egy fontos eleme, azt gondolom. Ha egyszer az ember már megszerezte a PhD fokozatát, akkor legyen szíves előléptetni az eg yeteme. Úgyhogy ezt én csak támogatni tudom. Sőt, megmondom őszintén, ebben egy picit határozottabb lennék. Ugye, itt egy 2018. szeptember 1jei határidő szerepel a törvényben. Azt gondolom, hogy ez nem az oktatási ciklusokhoz kötődő intézkedés, hanem költ ségvetési ciklusokhoz illeszkedő intézkedés, tehát ezt január 1jéhez érdemes kötni, nincs semmi értelme szeptember 1jéhez, és akkor már ne hátrébb toljuk, hanem előrébb hozzuk, úgyis most lesz a költségvetési törvény tárgyalása, ez nem egy hatalmas össze g. Szerintem nyugodtan előre lehet hozni ezt az intézkedést 2018. január 1jére. Adtam is be módosítót, remélem, majd támogatják a kormánypárti kollégák is. Utána aztán, ami a felsőoktatást érinti még, ugye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre megint egy csom ó speciális szabályt hoznak, illetve módosítanak, erről már részletesen beszélt, talán a legrészletesebben Kucsák képviselő úr. Természetesen szakmailag kifogásom ez ellen nincs, legfeljebb már mindig rossz érzéssel veszem elő az ilyen salátatörvényeket, a mikor hosszasan mindig a speciális szabályok újabb és újabb elemei jelennek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, mintha ez valami speciális intézmény lenne itt a magyar felsőoktatásban, amit mint ilyen, nem tudom én, gyémántot itt csiszolgatnak, és állan dóan kiemelgetik. Szóval, olyan rossz érzése van az embernek. Én az ELTEről még egyszer sem láttam, de a Műszaki Egyetemről sem rémlik, hogy külön törvényeket hoznánk, és minden egyes alkalommal benne lenne. Úgyhogy az embernek csak rossz érzése van ezzel kapcsolatban. De mondom, szakmai kifogásom nincs. Valóban változik a szenátus választásának a szabályozása, bár inkább apróbb technikai pontosítások és részletezések, néhány nem túl lényegi változtatás, azt gondolom. Itt csak zárójelben jegyezném meg, hog y majd ha egyszer eljutunk odáig - ez valószínűleg ránk fog maradni , hogy érdemben átgondoljuk a szenátus összetételét például, meg a hallgatói önkormányzatok szerepét, akkor valószínűleg el kellene azon gondolkodni, hogy abban a formában a hallgatói önk ormányzatoknak, ahogy ismerjük őket, vane helyük például a szenátusban, mert valljuk meg őszintén, hogy ez egy nem jól működő rendszer. Nemrég hoztuk nyilvánosságra az Együtt részéről, hogy mit gondolunk erről. Úgy általában a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban mondtuk azt, hogy a Diákhitel2t eltörölnénk, az első diplomát ingyenessé tennénk, a felsőoktatásban a nyelvi képzést mindenki számára biztosítanánk, és megjegyeztük, hogy egyébként a HÖKöt ebben a formában megszüntetnénk és kiraknánk a szená tusból. De ez csak ilyen zárójeles megjegyzés volt a részemről. Aztán van egy érdekes módosítás, ami a felvételi eljárással kapcsolatos fellebbezési rendszert érinti. Értem, hogy változott a közigazgatási eljárás szabályozása, ezt át kell vezetni, tehát ez egy jogtechnikai pontosítás, abszolút értem, de amit akkor gondoltam arról a közigazgatási eljárási szabályváltozásról, azt most látom így a gyakorlatba átültetve, és nagyon rossz érzésem van, amikor olyat olvasok, hogy az elsőfokú döntés a közléssel joge rőssé válik, fellebbezésnek helye nincs, ha valakinek kifogása van, menjen bíróságra. Például a felvételi eljárás nem így nézett ki eddig Magyarországon, és ezt én meglehetősen furának tartottam, de mondom, akkor is, amikor a közigazgatási eljárásról szóló törvény változott meg. Azt értem, hogy ez ennek egy jogtechnikai átvezetése.
