Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN,
229 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Gábor István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancso ljon! HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai kockázatkezelő rendszer annak idején szerintem az egész parlament támogatását bírta, ennek a létrehozása, és egy olyan kezdemén yezés, amely valóban egy fontos kezdeményezés volt abban, hogy a vidéken élő mezőgazdasági termelők jövedelemstabilitását biztosítani tudjuk. Nyilván a jövedelemstabilitásban a legnagyobb kockázat, amit a legkevésbé tudunk befolyásolni, az az időjárás inga dozásaiból eredő kockázat, és ez az alap arra jött létre, hogy ezt a kockázatot valahogy csökkenteni lehessen. Államtitkár úr azt mondta, hogy a kormányzat célja, hogy új megoldásokkal segítsük az ágazatban rejlő kockázatok mérséklődését és így a jövedelem ingadozás mérséklődését is, ami nagyon helyes, ha így van. Itt ebben az esetben azonban azt kell mondjam, hogy némi hiányt kell hogy felfedezzünk ebben az előterjesztésben. Az, hogy a rendszerben megmaradt, fel nem használt források igen jelentősre duzzadt mennyiségét - hiszen ma már 24 milliárd forintnyi összeg halmozódott fel a kárenyhítési rendszerben - oly módon kívánják felhasználni, hogy tényleg minél több menjen a mezőgazdasági termelőkhöz, egy nagyon helyes célkitűzés, és kifejezetten támogatjuk azt is, hogy a jégkárelhárító rendszert terjesszék ki, hiszen a tapasztalatok alapján ez egy jól működő rendszer. Miután az alapban van elég pénz ahhoz, hogy ezt most meg lehessen valósítani, hogy az egész országra kiterjesszük, ezért ez egy támogatandó kezde ményezése a kormánynak. Természetesen azt is abszolút lehet támogatni, hogy változtassuk meg azokat a szabályokat, amik miatt egyébként pont felhalmozódott ez az igen nagy összeg, merthogy túl szigorúak voltak ezek a szabályok. Sok esetben azért nem lehete tt a kárenyhítést kifizetni, mert ha az egyik növényi kultúrát elvitte a jég, a másikban pedig normális eredmény született, akkor ennek az átlaga már a törvényben meghatározott limitet átlépte, és hiába az egyik növényi kultúrában kiesett jelentős termés, mégsem lehetett kifizetni. Ez most javulni fog, és ilyen szempontból ez is egy jó javaslat, ami működőképesebbé teszi ezt a kockázatkezelő rendszert. Amiben nekem hiányérzetem van, az az, hogy az európai uniós vidékfejlesztési alap szabályozása ennél többe t is lehetővé tenne, amivel nyilvánvalóan tisztában van a magyar kormányzat is, hiszen a vidékfejlesztési programban is az Európai Unióval született megállapodás alapján ennél jóval szélesebb eszközt fogalmazott bele, tett lehetővé, hiszen a vidékfejleszté si program intézkedése arról szól, hogy a mezőgazdasági termelő ágazat szereplőinek időjárási és egyéb piaci, gazdasági, például árárfolyam okokból bekövetkezett jövedelemingadozásának mérséklését is meg lehetne finanszírozni az uniós játékszabályok alapj án. Ha figyelembe vesszük azt, hogy jelen esetben 24 milliárd forint áll rendelkezésre, ha figyelembe vesszük azt, ahogy az előterjesztésben, illetve Győrffy Balázs vezérszónoklatából is kiderült, a jégkárenyhítés országos programmá tétele ebből az alapból csupán 1,5 milliárd forintnyi összeget emészt fel, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a könnyebbé tett kifizethetőségi szabályok várhatóan milyen többletkifizetéseket fognak lehetővé tenni és így igényelni, akkor is meg kell lássuk, hogy bőven marad még f orrás arra, hogy ne csak az időjárásból eredő kockázatokat kezeljük, illetve enyhítsük ennek az alapnak a felhasználásában, hanem az egyéb jövedelemstabilizálási eszközökre is terjesszük ki ennek az alapnak a fedezeti lehetőségét. Úgy tudom, hogy erről vol t szakmai konzultáció, úgy tudom, hogy erről volt akár kormányzati szándék is, ezért államtitkár urat is szeretném kérdezni, hogy mi annak az oka, hogy ez végül kimaradt az előterjesztésből, hiszen most abszolút időszerű lenne, ha ehhez a törvényhez hozzán yúlunk, akkor én szeretném, ha erre az egyébként az Unió által biztosított lehetőségre is kiterjesztenénk a hazai kockázatkezelő rendszer lehetőségeit. Akár magam is fogok ebben
