Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
227 A harmadik javaslat: a 2012ben és 2015ben bekövetkezett súlyos légköri aszályok tapasztalatai alapján javasoljuk kiegészíteni a jelenlegi aszálydefiníciót, amelynek az a célja, hogy az agr árkárenyhítési rendszer keretében a nyári időszakok hősokkja miatti aszálykárok is kompenzálhatóak legyenek. Előfordulhat ugyanis, és elő is fordult, hogy bár elegendő csapadék jellemzi az adott időszakot, mégis a magas hőmérséklet miatti párolgás következ tében a csapadék nem jut el a talajba, így a termelőket a lehullott csapadék ellenére is jelentős károk érik. A definíció módosítása az Országos Meteorológiai Szolgálat elmúlt nyarak hőmérsékleti és csapadékadatainak és a károk bekövetkezésének együ ttes elemzésén alapul. Az előbbi három nagy horderejű változtatáson túl kisebb technikai módosításokat is elvégeztünk a törvényen, amelyek a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázissal kapcsolatos rendelkezési jogra, az abból származó adatok kezelésére, to vábbá a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás vidékfejlesztési programból történő végrehajtása miatti pontosításokra terjednek ki. Itt említem meg, hogy a 2016os kárenyhítési évhez kapcsolódóan a közeli napokban mintegy 3300 károsult termelő részesülhet 5 milliárd forint összegű kárenyhítési juttatásban, túlnyomórészt az elmúlt év tavaszi fagy- és jégesőkárai után, vagyis a rendszer jelenleg is hatékonyan működik, de jelen esetben valljuk, hogy ezen még lehet javítani. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! Az előzőekből bizonyára önök előtt is világossá vált, hogy az agrárkormányzat új megoldásokkal folyamatos erőfeszítéseket tesz a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési képesség növelése, sikere és annak társadalmi elismertsége érdekében. A javasolt mód osítások bírják a széles szakmai közvélemény támogatását, továbbá 2016 decemberében megszereztük az Európai Bizottság jóváhagyását is, így annak kihirdetése előtt uniós szempontból sincs akadály. A bemutatott módosítások szükségesek és időszerűek, ezért ja vaslom, hogy a tervezetet az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Győrffy Balázs képvise lő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr. GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a 2012. január 1jén hatályba lépett mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, az úgynevezett Mkk.törvény többrétegű módosítására irányul. Magyarországon egy működő, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer van, amely eur ópai szinten is most már jó néhány éve jól vizsgázik. Több olyan tagállamról is tudunk, amelyik érdeklődik a magyar modell iránt, adott azonban a lehetőség, hogy mi ezt az egyébként is jól működő modellt továbbfejlesszük. Ennek fejében az előterjesztés egy ik célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítése az országos talajgenerátoros jégesőelhárítási rendszerrel, amelynek kialakítására a VPből 100 százalékos támogatási intenzitású forrás áll rendelkezésre. Ehhez kapcsolódóan a kormány az 1486/2 016. számú határozatában döntött a vidékfejlesztési támogatással létrejövő országos jégesőelhárítási rendszer hosszú távú működtetésének finanszírozásáról is. A jégesőkárok évente több milliárd forint kárt okoznak a mezőgazdasági termelőknek, veszélyeztet ve ezzel a termelésbiztonságot, valamint a mezőgazdaságból élők egzisztenciáját. 2015ben a SzabolcsSzatmárBereg, BácsKiskun és Csongrád megyében a gazdálkodók számára a jégverés okozta mezőgazdasági kár meghaladta a 10 milliárd forintot. A 2016. júniusaugusztusi időszakban szintén jelentős jégverés és károk voltak például SzabolcsSzatmárBereg megyében, a Balaton északi partján vagy a tokaji borvidéken. Tévedés ugyanakkor azt gondolni, hogy a jégeső csak és kizárólag a mezőgazdasági termelőket sújtja. A jégeső jelentős kárt okozhat lakossági, önkormányzati épületekben vagy egyéb
