Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
216 Tehát azok a bizonytalansági tényezők, amiket ön említett, azt eredményezték, hogy 2015höz képest több mint duplázódott a Magyarországon megkezdett otthonteremtések száma a családok részéről. (16.40) Aztán azt is e lmondta, hogy milyen mérhetetlen károkat okoz a törvény, merthogy milyen korlátokat bont le, utána meg saját maga mondta el, hogy a településképvédelmi törvény és egyéb más kormányzati rendelkezések - amelyek az ön által is megvitatott és a parlament álta l elfogadott törvényeknek köszönhetően létrejöttek, illetve elfogadásra kerültek az Országgyűlésben - miért akadályai ennek. Elfogadom én, hogy nehéz az ellenzéki műfaj, de itt érdemes a kormánynak ezeket a magas labdákat, amikből ön jócskán szórt ide erre az oldalra, leütni. Engedje meg, hogy arra a kérdésre is reagáljak, amely például Sallai képviselő úrnál is szóba került, hogy ez nem szolgálja másnak az érdekeit, mint a gazdag családokét. Igenis, van olyan család jó pár Magyarországon, ahol nem tudják m egengedni maguknak azt, hogy önálló telket vásároljanak akár több millió forint értékben, és indokolt esetben tudnak a családi telken, a szülők vagy a nagyszülők telkén építkezni, amennyiben a beépítési korlátok ezt lehetővé teszik. Egy ilyen család esetéb en egy ilyen építési beruházás, ami ettől kezdve meghaladja a 300 négyzetméteres ingatlankorlátot, az igenis telekvásárlás nélkül tud megtörténni. Tehát valóban segítséget tud nyújtani, több millió forintot tud megspórolni rengeteg magyar családnak. Tehát nem csak a gazdagabbakat érinti ez a típusú intézkedés, mint ahogy azt ön említette. De amúgy, ha már erről beszélünk, akkor engedje meg, hogy egy önmagát nemzetinek gondoló kormány nevében arról is beszéljek, hogy igenis, mi fontosnak tartjuk a középosztá ly megerősítését is. Mert akkor is, ha egy szegényebb, és akkor is, ha egy gazdagabb család épít, azok a beruházások a magyar foglalkoztatást növelik, azok a beruházások a hazai építőipari, kereskedelmi forgalmat növelik, és azok a beruházások a különböző járulékokon keresztül a magyar államkasszát bővítik. Tehát azt gondolom, hogy itt nem érdemes különbséget tenni szociális alapon vagy valami osztályalapon aközött, hogy kiket milyen típusú kedvezmények érintenek. Az összes olyan intézkedés, ami a mai törvé nymódosító javaslattal önök előtt szerepel, egyáltalán nem írja felül a településképvédelmi törvényt, amelyre a tavaly év végén az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás következtében minden önkormányzatnak lehetősége van idén október végéig ezeke t a dokumentumokat elkészíteni, és a kisebb önkormányzatok jelentős állami, kormányzati segítséget is kaptak, hogy ezt megtegyék. Az eljáró hatóságok tekintetében azt gondolom, amit Sallai képviselő úr is napirendre vett, hogy ez egy technikai kérdés. Tehá t az, hogy mi az a feladat, amit állami ellenőrző hatóságoknak el kell látni, és ezt korábban több háttérintézmény tette meg, most pedig adott esetben a kormányhivatal teszi meg, ez indifferens abból a szempontból, hogy miként érvényesül a leírt jog Magyar országon a végrehajtás tekintetében. Tehát nem az a garanciája egy építésügyi szabály betartásának, hogy ezt hány állami hivatal, hány kormányhivatal, hány háttérintézmény ellenőrzi, hanem az, hogy azok a szereplők, akik eljárnak a kormány nevében vagy az államot képviselve, azok végzike azokat a feladataikat, ami a magyar törvények maximális betartására vonatkozik. Itt átugranék a Hegedűs Lorántné képviselő asszony által elmondottakon, de visszatérek erre, csak a tervezői felelősség kérdésében engedje meg , hogy megkérdezzem, képviselő úr, vagy felvessem, feltegyem a kérdést, hogy miért probléma az, hogy a tervezői kivitelezés esetén a tervezőnek igenis felelőssége van. Tehát miért nem az egy normális eset Magyarországon, hogy ott, ahol a tervezőnek egy p apírt le kell tennie, aki ismeri a törvényeket, akinek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen szabályok betartása mellett kell egy lakóingatlant megépíteni, annak igenis jogi és pénzügyi felelőssége van abban a tekintetben, hogy az a munka, amit ő elvégz ett, utána ha nem felel meg a szabályoknak, és ebből fakadóan kár éri az építtető családot, aki értelemszerűen ezzel a szaktudással, ezzel az ismerettel nem rendelkezik, akkor igenis, a tervezőnek egy biztosítási
