Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2122 Rengeteg, elképesztően sok eljárásban jelen t ez nehézséget. Gondolom, az is ismert az FM számára, hogy az európai uniós eljárásban, az uniós jogrendben a közbirtokosságok működnek, de az ilyen jellegű osztatlan közös gyakorlatilag nem létezik. Nagyon sok esetben ez jóformán ellehetetleníti ezeknek az eljárásoknak a hátterét, hogy mit is tudjunk kezdeni vele. Éppen ezért ezt a jogszabályt leginkább azért érzem hiányosnak, mert megint csak egy pici részletszabályt próbál rendezni, egy pici eljárási rendet próbál helyrehozni, míg a probléma gyökereit a bszolút semmilyen mértékben nem érinti. Tehát ez a fő kritikám ezzel kapcsolatban. Most mondok egy kisebb problémát levezetésképpen. Ez a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, amelynek módosításával nekem leginkább fennta rtásaim vannak. Az én saját szakmai meggyőződésem szerint egy őrületesen nagy szakmai baki volt a FÖMIt megszüntetni. Az, hogy egy kormányhivatal alá lett rendelve az egész és megszűnt az önálló eljárási rendje, nagyon nagy mértékben nehezíti konkrétan az agrárkormányzás lehetőségeit. A Miniszterelnökség és az FM között vívott kis csaták harctereit és frontjait nem nagyon látom át, ezt talán önök jobban látják, de azt biztosan mondhatom, hogy megint a kérelmezési eljárásrendben az első pilléres támogatások nál a FÖMI összes szakmai tevékenysége uniós szinten mindenütt fejlesztendő. Alapvetően a távérzékelés jelentősége mindenütt nő, gyakorlatilag lehetőség lenne arra, hogy akár a korábbi MVH tevékenységének egy jelentős részét csökkenő adminisztráció mellett a gazdák segítségére bocsássák, hiszen az FMben továbbra is rendelkezésre áll a bejelentett földhasználati jog, a FÖMI pedig minden további nélkül a mostani technikával tudná mindezeket elemezni. Ehelyett egy bonyolult rendszerben évről évre rajzolgattat ják a gazdákat, és nem használják azt a technológiát, ami egyébként rendelkezésre állna. Tehát ez ügyben, a részletszabályok vonatkozásában több olyan támogatandó intézkedés van, ami elfogadható lenne, de miután másokkal van együtt benyújtva salátában, ezé rt ennek támogatásáról sajnos így egyben nem tudom biztosítani önöket. Mondom a legsúlyosabb problémát, amit jelen pillanatban látok. Ez a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítására vonatkozó kezdeményezés. Államtitkár úr, bocsásson meg és nézze el nekem, de nem tudom elfogadni azt a véleményét, hogy vannak olyan vagyonai az államnak a földértékelés során, és ezek fás területek, amelyekkel kapcsolatban azt mondják, hogy nincs jó technológia a felmérésükre. Ilyen nincs! Hát, hogyne leh etne! Ha a Soproni Egyetemről előszednek két végzett hallgatót, igenis ki fog menni és köbméterre meghatározza az értékét. Ilyet ne mondjon az FM, hogy ennek nincs meg a rendszere! Ennek akkor nincs meg a rendszere, ha valaki nem akarja nyilvántartani, sőt , ha valaki haza akarja vinni. Alapvetően számos fás terület nyilvántartási hiányosságáról van szó. Beszélek, mondjuk, a különböző közutak mellett lévő fás területekről, mezővédő fasorok sokaságáról, amelyek esetleg nem erdő művelési ágban állnak, és állam i tulajdonban vannak, ott a valós értéke lényegesen meghaladja a térmértékegységen és az aranykoronaértéken szükséges nyilvántartási értéket. Ezt, gondolom, megint nem kell magyaráznom az államtitkár úrnak. Ha van egy adott földterület, hektáronként legye n tíz aranykorona, és rajta van százéves tölgyekből x köbméter faanyag, nekem ne mondják, hogy ott a föld értékét nem lehet felmérni, meg ne mondják azt, hogy csak az aranykoronában kell megfizetni. Ebben, és ezt nézze el nekem államtitkár úr, megint a len yúlás, a lopás lehetőségének megteremtését látom. Úgy akarnak kijátszani komoly értékeket az állami vagyonból, hogy gyakorlatilag el akarják lehetetleníteni a vagyonnyilvántartás hátterét. Azt gondolom, hogy létezik jó gazda állam és rossz gazda állam. Az, aki nem akarja a saját vagyonát nyilvántartani és lemond arról a jogról, hogy a valós értékeket számba vegye, azt közös nemzeti javaink érdekében hasznosítsa, az egy rossz gazda. Éppen ezért, pont az ilyen változtatások miatt nem érzem azt, hogy ezt a leg kisebb mértékben is szabadna támogatni, annak ellenére, mint mondottam, hogy egyébként a teljes jogszabályi anyagban, tehát a salátában vannak olyanok, amelyek eljárásrendileg esetleg egyegy pozitív intézkedést tesznek. Közben megteremtik annak a jelentős kockázatát, hogy például az NFAn keresztül megkezdődjön az állami erdők privatizációja.
