Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
211 házban. Hát, én nem gondolom, hogy ezt ez a törvényjavaslat szolgálná, hiszen - még egyszer - akármekkora, ezt a 300 négyzetmé tert nagyon sokszor emlegethetjük, de az lehet ezer is, tízezer négyzetméter is lehet, amiről most itt beszélünk, akármekkora épület megvalósulhat, és gyakorlatilag egy szép napon arra ébredhetnek a szomszédok, hogy elkezdődnek a földmunkák, és egy toronyh áz épül ott mellettük, és erről senki nem szólt nekik. Tudom, hogy egy nagyon abszurd élethelyzet az, amit most mondok, államtitkár úr, de sajnos ebből a törvényből kiolvasható, megmondom, hogy miért: mert az a szabályozási környezet, amit önök ide, ebbe a törvényjavaslatba belefoglaltak, tele van számtalan kiskapuval, amivel, higgye el nekem, vissza fognak élni, mert az építőpiacon nemcsak jó szándékú, becsületes, tisztes magyar emberek vannak, hanem sajnos, mondjuk ki, vannak olyan ingatlanbefektetők, aki k igen, értékesítési célból hoznak létre ingatlanokat. Mondok egy konkrét példát, tervezési program lesz a következő, figyeljenek ide: ezer négyzetméter, száz szoba, nagy a család, sokat jönnek látogatóba a rokonok, mindezt apartmanos megoldással kell kial akítani az építésztervezőnek. Fel sem merül senkiben, hogy ezer négyzetméter egy lakás. Hát, igen, gazdag ember, szereti a kényelmet, és ezt, igen, ez alapján meg lehet csinálni. (16.20) Majd megvan a használatbavételi engedély, és már másnap ez az ember ezt a házat belső átalakítással leválaszthatja, eladhatja úgy, mint társasház, mert erre itt lehetőség van. Tudniillik nincs szabályozva benne, hogy hány év után lehet ezt továbbértékesíteni. A tulajdonhoz fűződő jog a legalapvetőbb alkotmányos jogunk, ezt senki nem korlátozhatja, így ez a törvény sem teszi. Tehát az az épület, amit én megépítettem magamnak, mert én szeretem a kényelmet, szeretem a szépet meg a nagyot, a használatbavételi engedélyem megvan hozzá, utána azt csinálok vele, amit akarok. Igen, ezek után Garancsi István egy szép magas házat, most már tudjuk, hogy 65 méternél magasabbat is építhet nyugodtan ott a Kopaszigát végén, most éppen talán 200 méterben gondolkodik, vagy valami egészen magas felhőkarcolóban, igen, gyakorlatilag azt is megé pítheti, ha az építménymagasságra, a beépítési százalékra, a minimális zöldfelületre vonatkozó előírásokat betartja. Semmi másra nem lesz szüksége. Egyébként meg kiknek kedvez? Ez nem a vidékieknek kedvez, tisztelt államtitkár úr. Megmondom, hogy kiknek ke dvez. A belvárosi kerületekben, képzelje el, mostanában az a divat, hogy megemelik az úgynevezett szintterületi mutatót. A szintterületet lefordítom magyarra, azt jelenti, hogy az összes beépített négyzetméter osztva a telek területével. Budapesten belül v an egy ajánlás, hogy mennyi az ideális szintterületi mutató az egyes kerületek számára. Ezt jóval meghaladóan határozzák ezt meg, és rendremódra megkapják a felmentést a budapesti főépítésztől, ami szerintem baj. Ezek után, igen, meg lehet majd csinálni, hogy a belvárosi kerületekben tetőtérbeépítések jöjjenek létre, s nem egy, hanem akár több szint magasságban, mert a beépítési magasság ezt egyébként lehetővé teszi egy csomó helyen. Úgy gondolom tehát, hogy ez alapvetően üzleti érdekeket fog szolgálni, a társadalmi hatása katasztrofális lesz, semmi nem indokolja, amit egyébként jó szándékú, tisztességes törvényhozásban itt elénk tárva el lehetne mondani. S még egy dolgot hadd mondjak el: milyen abszurd élethelyzeteket teremthet ez a törvény? Két dolgot em lítek. Már meglévő lakások esetén az első probléma az, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag akárhova be lehet jelentkezni. Ez bármilyen furcsa, meglepő és elgondolkoztató, de így van. Tessék visszaemlékezni Joav Blum esetére, aki egy pajtába jelentkezett b e, és ott kapta meg a lakhatási engedélyét. Neki oda szólt a lakcímkártyája. A második: mekkora helyre lehet ma bejelentkezni, mekkora az egy főre jutó minimális négyzetméter? Ilyen nincs, sőt kifejezetten alaptörvényellenes ezt meghatározni, olyannyira, h ogy néhány önkormányzat szerte Magyarországon megpróbálta, hogy legalább egy kutyakennel nagyságban határozza meg az egy főre jutó négyzetmétert. Az európai uniós ajánlás szerint ez 10 négyzetméter, de Magyarországon már 6 négyzetméter is elegendő egy kuty ának. De egy embernek akár egytized négyzetméter is elég. Ezért aztán Borsodban, Békésben meg a DélDunántúlon
