Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
22 Tisztelt Elnök Úr! Magam is gondolkodom, hogy kelle igazából reagálnom, mert ami elhangzott, az a mondandóm érvényességét nem érintette; ráadásul úgy látom, hogy bár látszólag felénk, sőt fizikai mivoltukban felénk fordulva beszélnek, de egymáshoz beszélnek. Ha jól látom, itt nem rólunk van szó, hanem egymással futnak versenyt, futnak az életükért, be akarnak kerülni a következő parlamentbe. MSZP, LMP és Jobbik versenyfutást látunk, mi ehhez csak kísérleti tárgyként szolgálunk. Nem akarom őket ebben akadályozni, tehát ha demagógiában szeretnének versenyezni, akkor mi ennek nem állunk az útjába. Azt tudom mondani, hogy ha valaki végigfigyelte ezt a vitát, azt láthatta, hogy Magyarországon van egy dolgozó és felelős kormány, és van egy felelőtlen ellenzék; ez itt a helyzet, tisztelt hölgyeim és urai m. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ráadásul többedszer kell elmondanom, hogy az ország eredményei, bár még nagyon sok tennivaló van ebben az országban, nem a kormány eredményei. Természetesen nem ártana az országnak egy működőképes kormány, aki tudja, hog y mit csinál, van egy programja, vannak döntései, azokat végrehajtja, az sosem baj, de alapvetően a siker mégsem ebből fakad, ez csak egy szükséges előfeltétel. Magyarország sikerei annak köszönhetőek, hogy Magyarországon az emberek az elmúlt években renge teget dolgoztak, hajlandóak voltak változtatni, hajlandóak voltak újragondolni az életüket, hajlandóak voltak még több munkát végezni, hajlandóak voltak hozzáigazítani a saját terveiket az Európa előtt álló jövőhöz. Megértették, hogy miben kell jobbnak len niük nekik is, ha azt akarjuk, hogy az ország előrejusson. Szerintem jól döntöttek, és jól dolgoztak, és amikor önök bennünket próbálnak támadni, akkor nem tudom, miért nem veszik észre, hogy a magyar embereket sértik meg, őket nézik le, őket becsülik le; amikor elvitatják azt az eredményt, amit tízmillió ember közösen ért el ebben az országban, akkor nem a kormány sikereit vitatják - önök ezt nem látják? , hanem megsértik az embereket, akik dolgoznak nap mint nap. Szerintem ez egy buta politika; nem az én dolgom, hogy tanácsokat osztogassak az ellenzéknek, de higgyék el, ez nem vezet sehova. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt szeretném kérni önöktől, hogy becsüljék meg jobban a magyarok munkáját; Szél Bernadett asszonytól meg azt kérem, hogy különösképpen ne sértegesse a pedagógusokat, több tiszteletet érdemelnek, mint ami az ön hozzászólásából kihangzott. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van azonban egykét komoly, konkrét ügy, amiről azt gondolom, talán nem árt, ha a viszonválaszban szó esik. A minimálbér. A mini málbérről szóló döntésre bár nagyon büszkék vagyunk, és örömmel vennénk, ha azt mondhatnánk, hogy mi ezt egyedül hoztuk meg, de a valóság nem ez. Ez egy közös siker: a minimálbérről szóló emelést a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött megállapodásban szabályoztuk. Aki tehát azt állítja, hogy az rossz a gazdaságnak, az nem tudja, mit beszél, hiszen a gazdaság szereplői kötötték meg ezt a megállapodást; az beszéljen a kamarával és beszéljen a VOSZszal, vagy beszéljen a Kereskedelmi és Iparkamarával, az ÁFEOSZszal, azokkal, akik aláírták ezt, a szakszervezetekkel. Ők pontosan tudták, hogy mit írnak alá, hiszen ők tárgyalták ezt ki, ők tették a javaslatokat. Tehát azok a felvetések, hogy ez majd a gazdaság egyik részének rossz lesz, meg ígyúgy, egész egy szerűen nem érintik a kormányt, részben nem valóságos felvetések, másfelől ezeket a kérdéseket mind megvizsgálták a gazdaságot valóban működtető szereplők, és ezek után kötöttek egy megállapodást, és nekünk az a dolgunk, hogy ezt hajtsuk végre. Rossz helye n kopogtatnak, ha azt akarják állítani, hogy azok a bérmegállapodások, amelyek megszülettek, elhibázottak és a kormány felelősségi körébe tartoznak. Szerintem ezek jó megállapodások egyébként, büszkék lehetünk rájuk, büszkék is leszünk a következő é vekben. Én személyesen is, szemben azzal, amit itt a jobbikosoktól hallottam, szeretném elmondani, hogy nem ismerek egyetlen olyan kormányt sem, pedig mindegyiket láttam a rendszerváltás óta, amelyik olyan mértékben emelte volna a béreket, mint a keresztén ydemokraták és a Fidesz közös kormánya. (Taps a kormánypártok soraiban. - Gúr Nándor: A bruttóját!) A szocialisták frakcióvezetőjének szeretném azt mondani, csökkenő, de azért még mindig meglévő tisztelettel (Derültség a kormánypártok soraiban.) , hogy amik or a nyugdíjasokról beszél,
