Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
2098 hogy az ő választóik mit szeretnének és mit gondolnak erről a kérdésről. Néhány Mahatma Gandhiidézet nem fog senkit meggyőzni arról, hogy helyén van a szabályozás. Elnézést kérek, naivság azt gondolni, hogy ez így van, gondolom, önök sem hiszik ezt érdemben. Nagyon nehéz erről a kérdésről vitatkozni, mert például ar ra sem kaptunk választ, ami nagyon jó lett volna a vita elején, hogy követie ezt a másik jogalkotás. Nem kaptunk választ a felvetések némelyikére, mert például ha az a kormányzati válasz, hogy azokat a szabályokat, amelyek kétértelműek, amelyek láthatóan nem szolgálják ezen előterjesztés szándékát, valóban kigyomlálják, átalakítják, megvizsgálják, akkor nyilván megint más az ember viszonyulása ehhez a jogszabályhalmazhoz, mint ha a szokásos hallgatásba burkolózást láthatjuk. Előttem szóló jobbikos képvisel őtársaim nagyon érdekes kísérletet tettek arra vonatkozóan, hogy azt bebizonyítsák, hogy a Btk. megnyitása nélkül mennyire nem elképzelhető az ügy kezelése. Abban biztos, hogy van vitám velük, hogy az állatkínzás ezen kiterjesztő szabályozása jó irány vagy nem jó irány, de én igyekszem úgy érteni azt, amit Szilágyi képviselőtársam is és többen is elmondtak, hogy anélkül, hogy a Btk.t nem nyitjuk meg, ez biztosan rossz irány. Ugyanis az a probléma, hogy a Btk. egy bizonyos definíciórendszerrel dolgozik, és ebbe a definíciórendszerbe ezek az új definíciók egészen egyszerűen nem illeszthetők bele. Ez a probléma. Nem arról van szó, hogy probléma lenne azzal, hogy a kormányzat ki akarja tágítani az állatkínzás definícióját - ennek nagyon örülök , hanem az a pro bléma, hogy inkoherencia jön létre a Btk. meg az állatvédelmi törvény között, úgy, hogy egyébként a Btk.ban sincsenek megnyugtatóan rendezve ezek a definíciók. Mert a fő baj az, hogy a Btk. jelen szabályozása sem alkalmas, egyrészt azért, mert túl alacson y büntetési tételekkel dolgozik, de ez csak az egyik része a dolognak. A másik, hogy maguk az eljárási cselekmények sincsenek kellőképpen kidolgozva. Nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy egy állatkínzásért, amely nem jár az élőlény halálával, ugyanaz a büntetési tétel adható, mint az állatgyilkosságért. Jelen pillanatban azonban a Btk.ban nincsen megnyugtatóan kidolgozva az állatkínzás, állatgyilkosság megfelelő körülhatárolása. Jelen pillanatban nincs megoldva az, hogy mi az, amikor egy állat sérelmé re történik valami. Amikor nyáron megkaptam azt a kérdést egy sajtóterméktől, és pestiesen szólva kicsit megállt bennem az ütő, hogy mi a véleményem arról, hogy valaki, azt hiszem, egy szamárral élt szexuális életet, és kommentáljam ezt a hírt, megmondom ő szintén, első pillanatban rögtön kijött belőlem, hogy undorító ez a dolog. És később az ember jogászi fejjel próbálta körülhatárolni, hogy ez pontosan milyen bűncselekmény is. És nem akarom ezt a profán hasonlatot idehozni, csak ez a kérdés is jól mutatja, hogy tökéletesen kidolgozatlan a Btk. jelen rendszere. És akkor, amikor önök egyfajta értelmezést tesznek, nyilván jó szándékból, ugyanakkor a Btk.s lába nincs meg a dolognak, akkor ez igazából egy végrehajthatatlan definíció, akár egy túlterjeszkedő def iníció lesz. Hiszen abszurdum, de a disznóvágás is lehet állatkínzás ebben az esetben, és nem pedig az a disznóvágás, ami a disznó indokolatlan szenvedésével jár. Tehát a kettő között nyilván van különbség. Ezért nem lehet megkerülni, hogy a Btk.t kinyiss uk, nem lehet! Tehát ha önök tényleg komolyan akarják gondolni, hogy megoldják az ügyet, akkor a Btk.t ki kell nyitni. Ezerféle irányban meg lehet ezt tenni. Az a kiterjesztett definíció, amivel önök itt operálnak, nekem szimpatikus irány, másoknak nem te tszik - lehet róla vitatkozni. Hogy hány deliktumot építünk be a Btk.ba - lehet róla vitatkozni. Hogy ezeket hogy büntetjük - lehet róla vitatkozni. De anélkül, hogy ezt nem nyitjuk meg, anélkül ez a dolog egész egyszerűen nem megoldás semmire. Nem megold ás semmire, ha nem nyitjuk meg a büntetőeljárásról szóló törvényt. De ezeket lehetne sorolni, akár az oktatási jogszabályokról, az oktatási szabályozó eszközökről, a tantervekről is beszélhetünk. Nagyon helyesen ismeri fel ez az előterjesztés, hogy a felel ős állattartásra nevelés egy kulcsdolog az állatkínzás megelőzésében, mert nemcsak akkor kínozzuk az állatot, ha
