Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2090 felvetett e Egyed Zsolt képviselőtársam és az LMPs képviselőtársam is az ivartalanítás fontos kérdését. Ezzel miért nem foglalkozik? Mi erről esetleg az ön véleménye? Mi az ön szakmai álláspontja? Tényleg kíváncsi vagyok, mégiscsak a Fidesz vezérszónoka, csak el tu dja mondani az ezzel kapcsolatos észrevételeit. Tényleg várom, hogy nyomjon gombot, és majd mondja el. Tehát a beterjesztett törvényjavaslat első módosító rendelkezéséről kezdtem beszélni, amely az állatkínzás fogalmát kívánja módosítani. A módosítás részb en abban áll, hogy a jövőben minden állatot ért bántalmazást állatkínzásnak kell tekinteni. A módosítás részletes indoklása szerint erre a módosításra azért van szükség, hogy egyértelmű legyen mindenki számára, hogy az állatok bántalmazása minden körülmény ek között tilos, illetve azért, hogy a hatóságoknak ne kelljen vizsgálatot lefolytatni arra vonatkozóan, hogy a bántalmazás szükségesnek minősülte. Furcsa ez az indoklás véleményem szerint, különösen akkor, ha összevetjük a Btk. szerinti állatkínzás törvé nyi tényállásával. Aszerint állatkínzást az követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, hogy annak maradandó egészségkárosodást okoz, vagy annak pusztulását okozza. A törvényi tényállásban is tényállási elemként szerepel az indokolat lanság, amit a módosító javaslat nem tartalmaz, hiszen az kifejezetten azt célozza, hogy az állat bántalmazása minden körülmények között állatkínzásnak minősüljön az állatvédelmi törvény szerint. Ezért, az ilyen részek miatt gond az, hogy nem nyitották ki a Btk.t, hiszen így már nem is lesz koherens a Btk.val ez az állatvédelmi törvény, amit most be kívánnak nyújtani. Ki kellett volna nyitni a Btk.t, meg kellett volna adni annak a lehetőségét, hogy azon is lehessen változtatni. (13.50) A jelenleg hatályo s állatvédelmi törvényben megfogalmazott definíció szintén azt tartalmazza, tehát a most érvényben lévő, hogy csak az a bántalmazás minősül állatkínzásnak, ami szükségtelen, tehát indokolatlan. A jelenlegi hatályos szöveg összhangban van tehát a Btk.val, szemben a módosító javaslattal, amelyik teljesen eltérő tartalmú definíciót határoz meg. Egy jogszabály szövegének, különösen az ott megfogalmazott definícióknak egyértelműnek, világosnak és közérthetőnek kell lennie. Erre a jogalkotási törvény is kötelezi a jogalkotókat. Ennek tükrében érdemes megvizsgálni a bántalmazás fogalmát, hogy vajon az a definícióban való alkalmazása során kellően pontose és egyértelműe. A bántalmazás jelenthet testi, fizikai és szóbeli bántalmazást, illetve lelki bántalmazást is . Az állatok esetében érdemes elgondolkozni azon, hogy ha valaki például kiabál egy állattal, akkor az bántalmazásnak minősüle, mert ha igen, akkor az a módosítás szerint már állatkínzás, amit a törvény tilt. Vajon a kutyák esetében alkalmazott pórázrántá s, vajon a kutyák esetében egy hangosabban kimondott vezényszó, vagy egy vészhelyzetben vagy bármilyen más helyzetben rászólás az állatra eszerint, ha elfogadják, minősülhet bántalmazásnak vagy állatkínzásnak. Vagy mondok mást: a lovaglás során alkalmazott feszítőzabla vagy a pálca használata, ami elfogadott, és nem az állat bántalmazására, hanem az irányítására szolgál elsődlegesen, vagy vidéken a lovas kocsik elé befogott lovaknál a közúti közlekedésben az ostor alkalmazása, ha valamilyen módon irányítani szeretné az állatot és az ellenszegül, akkor az minősüle állatkínzásnak? Figyelembe kellene venni ezeket a kérdéseket is, mert ezek az én véleményem szerint, ha elfogadják ezt a törvényt, szintén állatkínzásnak minősülnek és tiltottnak fognak minősülni. Lássuk be, hogy a módosítás által a definícióból törölni javasolt két szócska olyan betarthatatlan, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan jogszabályt eredményezne, ami semmiképpen nem szolgálja a törvény célját, valamint az állatok észszerű védelmét és kím életét. Álláspontom szerint a jelenleg hatályos definíció pontos és kiforrott, semmi szükség annak megváltoztatására, különösen nem ilyen módon, mint ahogyan azt az előttünk fekvő módosító javaslat tervezi. Ezzel kapcsolatosan benyújtottunk képviselőtársam mal együtt egy módosító javaslatot, és kérem, fontolják meg, hogy elfogadják. Én azt mondom, az lenne a helyes, hogy vonják vissza ezt a javaslatot, tartsanak egy széles körű egyeztetést az érintett szervezetekkel, hozzák vissza a Ház elé, és nyissák meg v ele együtt a Btk.t is,