Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 2. kedd (217. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
2023 szervező ereje a munka. És ha ezt az or szágot nem gondos kezek kormányozzák, nem jól működik a kormányzat, akkor bizony ez a munka elveszítheti a becsületét. Viszont ha a munka elveszíti a becsületét, akkor a társadalom tartópillérei rendülnek meg. Magyarországon nagyon sok munkavállaló nem érz i azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést, amit egyébként megérdemelnének. Ugyanis mindenféle hangzatos szólam ellenére ugyanaz a neoliberális társadalmigazdasági filozófia zajlik a Fideszkormányzat alatt is, mint amit az álbaloldal megvalósított, nevezet esen az, hogy Magyarországnak összeszerelőüzemi jövőképet szánnak, az, hogy itt Magyarországon a magyar dolgozókat semmiféle olyan jog és ellátás nem illeti meg, ami ezeknek az embereknek, akik az OECDtanulmányok szerint is az egyik legtöbbet dolgozzák az OECDállamok közül, bizony alapvető joguk lenne. Köszönöm a figyelmet. (Z. Kárpát Dániel: Úgy van. - Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Utolsó napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Heringes képviselőtársam meg az előttem szólók is a munka ünnepéről beszéltek napirend utáni felszólalásukban. Én egy következő ünnepre hívnám föl a figyelmet, talán ami az év legszebb és legfontosabb ünnepe, május első vasárnapja, anyák napja. Talán mondhatjuk azt, hogy a legfontosabb és a legszeretetteljesebb ünnep, a másik ilyen ünnepünk maga a karácsony. Az anyák megünneplése egészen az ókori Görögországig ny úlik vissza. Már az ókorban is ünnepelték a görögök az édesanyákat. De most arról néhány mondat, hogy Magyarországon 1925ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet a májusi Máriatisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928ban már minis zteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepek közé ezt az ünnepet. Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8án a MÁV Gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. Majd ezután kérték fel az intézményeket, hogy az anyák iránti tisztelettel, az anyák megünneplésére megfelelőképpen tartsák meg a he lyi oktatási intézményekben az anyák napját. Azt gondolom, egyre kevesebb szó esik, ha az elmúlt éveket nézzük, ezekről az ünnepekről ennek a háznak a falain belül. Sőt, a kormánypárti politikusoktól az utóbbi években nem nagyon láttuk azt, hogy felemleget ték volna a nőnapot és az anyák napját sem. Bár hozzáteszem, hogy vasárnap elteltével biztos fogunk jövő hét hétfőn, a Bhetes parlamenti napon néhány szép gondolatot hallani, majd megint a propagandaminisztériumtól halljuk, hogy milyen családtámogatási re ndszert alakítottak ki az elmúlt hét évben, azért néhány gondolatot hadd fűzzek ehhez. Mindig el szoktam mondani, hogy talán egy kormány egyik sikerességi mutatója lehet, hogy hány gyermek születik egy évben. Most az elmúlt éveket vizsgálva azt tapasztalju k, hogy nem könyvelhetett el nagy sikert ezen a téren a kormányzat. Bár mondhatjuk azt, hogy 2011ben, amikor soha nem látott mélységeket éltünk meg azzal kapcsolatban, hogy hány gyermek született, 88 ezer gyermek született 2011ben, sikerként könyvelheti el az Orbánkormány, hogy 2016ban sikerült 93 ezerre feltornázni a születésszámot. Hozzáteszem, mondhatnánk azt, lehet, hogy ez siker, mert minden gyermeknek örülni kell, aki Magyarországra születik. De azóta tudjuk, hogy ezekbe a számításokba, ezekbe az adatokba bele vannak azok a gyermekek is számolva, akik külföldön születnek. Ma már egyszer elmondtam, hogy ma minden hatodik gyermek külföldön lát napvilágot, látja meg élete első perceit. Feltételezhetjük azt is, hogy nem ebben az országban fognak felnőn i, mert a szüleik nem fognak hazatérni.
