Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 24. hétfő (216. szám) - Dr. Szakács László (MSZP) - a miniszterelnökhöz - „Kinek az érdekében? Ki jár jól?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
1898 Utána kampány is volt most, az elmúlt időszakban, hiszen ön is bejelentette októberben, hogy decemberben meg fog szűnni ez a fajta kötvény, a letelepedési kötvény, aztán kiderült, hogy csak meg vizsgálni akarják, aztán majd márciusban fog megszűnni ez a kötvény, aztán most meg már április van, és még mindig lehet kapni. Úgyhogy nyilvánvalóan ez szezon végi kiárusításnak tűnik, de mégis azt szeretném megkérdezni, hogy miért kellett bevonni ezeket az offshore cégeket. Miért kellett ezt a konstrukciót létrehozni, és miért nem saját maguk adták el ezeket a papírokat? Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZ ÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy külső forrásbevonásra ilyen volumenű eladósodottság mellett mindig szüksége van egy országnak. Mi 2010ben 85 százaléknyi államadósságot vettünk át, és most az önök elé terjesztett költségvetés 2018ra 72 százalékos államadóssági szintet mutat. Aki ezt az országot már kormányozta, így például a szocialisták, azok jól tudják, hogy nemcsak fölvenni kell tudni az adósságot, hanem vissza is kell fizetni. A magyarországi állampapírkibocsátás elsődleges célja a korábban fölvett hitelek törlesztése. Magyarország még mindig eladósodott országnak számít, és még inkább annak számított 2010 után, ezért kényszerült arr a a kormány, hogy bevonja a jelenleginél nagyobb arányban - mármint a 2010es állapotnál nagyobb arányban - a lakossági hitelezőket. Ma Magyarországon már azt tudjuk mondani, hogy megsokszorozódott a magyar lakosság által a magyar államnak kölcsönadott és államkötvény formájában lejegyzett összeg nagyságrendje, megnégyszereződött 2010hez képest, tehát ma már nagyrészt a magyar választópolgárok és adófizetők hitelezik a magyar államot, de ezenkívül szükség volt külföldi forrásbevonásra is. Azt gondolom, hog y van egy hozzáállásbeli különbség az önök hozzáállásában és a kormány hozzáállásában. Szerintem, ha valaki 201011ben, amikor Magyarországot a csőd veszélye fenyegette, kölcsönadott ennek az országnak, természetesen jó kamatra, de mégis kockázatot vállal va, bóvli kategóriába besorolt ország állampapírját vásárolta meg, az szerintem szívességet tett az országot. Nem szeretem általában azt a mentalitást, hogy ha valaki kölcsönkérésre kényszerül, és megharagszik a kölcsönadóra. Akkor nem kell kölcsönkérni, a kkor nem kell hogy legyen államadósság a költségvetésben, és mindjárt megoldódik minden ilyen technikai típusú probléma, amire a kérdése vonatkozott. Az egész lebonyolítást, mint ön jól tudja, a Gazdasági bizottság terjesztette elő, a Gazdasági bizottság r endelkezett hatáskörrel, és az Államadósság Kezelő Központ biztosította a szükséges kötvényeket. Megítélésem szerint ez 201112ben még jó üzlet volt a magyar állam finanszírozása szempontjából. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szé pen, miniszter úr. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nem figyelt akkor a kérdésemre, de én is fölkészültem. 201011ről, még ’12ről is beszélt ön, 2013tól lehet ven ni egyébként ilyen letelepedési kötvényeket. Lehet, hogy 201112ben jó üzlet lett volna, 2013tól ez egyébként nem, sőt önök a kormányinfón is elmondták azt többször, hogy már tavaly nyár óta nincs is erre szükség. Azért nézzük, hogy mi történt azóta! Teh át azért vannak cégek, offshore cégek, akiknek nem tudjuk, hogy ki áll a hátterében. Egy dologban lehetünk biztosak, hogy nem Magyarországon adóznak, de azoknak a rejtett tulajdonosai piszok jól élnek belőle, degeszre keresik magukat. Azok
