Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 24. hétfő (216. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1858 egyértelműen a középosztály leszakadóban lévő rétegei, az alacsonyabb keresetűek támogatása mellett lenne ebben a kérdéskörben. Hiszen azt látjuk, hogy ők lennének e lsősorban azok a kedvezményezettek, akik rá is szorulnak ezekre a kedvezményekre. Mindeközben azt látjuk, hogy egészen arcátlan dolgokat folytat a kormány a gyengébben kereső munkavállalókkal szemben, a munka törvénykönyve rabszolgasorsba illő módosítása, ami önök szerint rugalmassá tétel, egész egyszerűen felháborító, Ander Balázs képviselőtársam részletesen kifejtette az ezt illető aggályainkat. Tehát egészen elképesztő: az önök miniszterelnöke SzaúdArábiában azzal kampányol, hogy jöjjön a működő tőke Ma gyarországra, mert itt olcsó a munkaerő, és rugalmas, kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve. (Szilágyi György: Szégyen!) Most pedig van képük letenni elénk egy olyan módosítást, ami a munkavállalók további sarcolását, kiszolgáltatottságának növelését teszi lehetővé. Egészen elképesztő! És nemcsak SzaúdArábiában kampányolnak ezzel, tulajdonképpen egy olyan összeszerelő üzemet hoztak létre Magyarországból, a magyar önálló, saját lábon álló gazdaság megerősítése helyett, amely tökéletesen kiszolgáltatott német és egyéb autógyártók szezonális ajánlatainak. A multicégeket nem vonták be a közteherviselés hatálya alá, stratégiai szerződéseket írtak alá olyanokkal, akiknek az összbevétele éves szinten Magyarország GDPjét akár meg is haladja, az adózás előtti és utáni eredményük pedig nagyságrendileg azonos. Tehát indokolatlan kedvezményekben részesítik ezeket, a magyar kisvállalkozókat nyomorgatják, sarcolják, a statisztikai adatok pedig hűen bizonyítják, hogy az alacsony keresetű magyar munkavállalók életét ö nök egész egyszerűen tönkreteszik. Ezen kellene változtatniuk, ha van egyáltalán víziójuk ebben a kérdésben. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Megadom a szót Tállai András államtitkár ú rnak, aki a kormány nevében válaszol az elhangzottakra. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy egy politikai megjegyzéssel kezdjem: (Z. Kárpát Dáni el: Aztán jöhetnek az adatok!), Ugye, teljesen összecseng a Jobbik és az MSZP közeledése, hiszen már a napirend előtti felszólalásokban is egymás alá kérdeznek. (Szilágyi György közbeszól.) Az elmúlt nap is ezt bizonyította, vasárnap egy választáson, mégpe dig Zuglóban, ahol a Jobbik nem indított jelöltet a baloldaliakkal szemben (Szilágyi György: Nagy siker!), így nyilván csekély szavazatait is átadta a baloldali jelöltnek. De ez ellentétben van azzal a politikával, amit meghirdettek, hogy a Jobbik majd a b aloldalról fog szavazatokat szerezni. Azt látom, hogy mindent megtesznek annak érdekében, és hasonló szellemiségben gondolkodnak a bérunióról, hasonló szellemiségben gondolkodnak a munka törvénykönyvéről, de hát egyelőre mégiscsak gyakorlatban mást tesznek , hiszen nem baloldalról vonzanak el szavazókat, mint ahogy Vona Gábor ezt meghirdette, hanem a baloldalnak adnak, adják át a szavazóikat. (Szilágyi György: Mi van az adóval?) Ami a napirend előtti felszólalás konkrét tartalmát illeti, azt gondolom, hogy Magyarországnak semmilyen szégyenkeznivalója nincs például a személyijövedelemadózás terén (Z. Kárpát Dániel: Csak a kormánynak!) , önök összetévesztik valószínűleg a baloldali kormányzást a jelenlegivel, ahol 40 százalékos volt a személyi jövedelemadó mért éke, a Fideszkormány alatt 2011től egykulcsos személyi jövedelemadó van, ami 16 százalékról indult, és most 15 százalék. Az Európai Unióban egyetlen országban alacsonyabb a személyi jövedelemadó mértéke, mint Magyarországon. Ez nem azt jelenti, hogy ninc s mit tenni a továbbiakban és tovább csökkenteni a közterheket, természetesen ez a kormányzat célja, csak ellentétben önökkel, nem egy kijelentésen, egy politikai bejelentésen múlik ez, hanem azon múlik, hogy a gazdaság mire képes Magyarországon. Először a gazdaságnak a körülményeit, a közeget, a feltételrendszerét kell olyanná tenni, hogy többet tudjunk termelni, hogy a gazdasági növekedés tartós legyen és jelentős, hogy a foglalkoztatottság mértéke jelentős legyen,
