Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1844 Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel további felszólalá sra senki sem jelentkezett (Szilágyi György: Persze!) , az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Szabó Zsolt jelzésére:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem is tudom, hol kezdjem, mert annyi dolog elhangzott, és meglepetéssel érnek néha gondolatok, mert én sem tudom hová tenni a dolgot. Talán onnan szeretném kezdeni, hogy amit el fog ok mondani, és hogy szakmailag mennyire rosszul látják, ezzel meg szeretném alapozni a dolgokat. Könyvvizsgáló vagyok, és tudom, hogy a víziközműágazatokban mi a helyzet, én attól tartok, hogy a kedves baloldali frakciónak nem sikerült a MaVízzel egyeztet ni (Dr. Józsa István: De!) , hiszen a víziközműszolgáltatók kétharmada, köszöni szépen, teljesen rendben van. (Dr. Józsa István: Eddig! - Heringes Anita közbeszólása.) És elmondom most jogszabályi alapon, hogy miről van szó, és melyik jogszabályi paraméter rel hogyan szeretnénk továbblépni. Először is talán a lakásokkal kapcsolatos kérdéskör meg a vízlekötési díj, és párhuzamot szeretnék vonni. Attól még, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját lecsökkentjük, még nem a vágóhidat segítjük, hanem az a cél, hogy a mikor a végső szolgáltatóhoz eljut a hús, akkor ő olcsóbban kapja meg, legalább az áfával csökkentett módon. (15.20) Ugyanez vonatkozik erre is. Én nagyon bízom benne, hogy az összes olyan, aki lakásokat épít, ennyivel olcsóbban fogja a felhasználóknak áta dni, hiszen nem kell ezt a díjat kifizetni, és nem kell továbblépni ebben a témában. És nem vagyok hajlandó mint országgyűlési képviselő abban az ügyben szavazni, hogy emeljük vissza az áfát, mert ennek semmi értelme nincs. Ez egy értelmetlen dolog. S ha v égigmegyünk az egészen, szeretném elmondani, hogy mi az a rendszer, amit a kormány visz most, és amivel a fejlesztéseket szeretné elősegíteni. Az Európai Unió a fenntartási kötelezettséget öt évben határozta meg. Ez a csatorna- és a vizes beruházásoknál eg yaránt így van. Valójában tudjuk, hogy ennél sokkal hosszabb a használati idő, például a bajai vizes rendszer körülbelül az ötvenes évek óta szolgálja az ott élőket, de itt elhangzott, hogy van, ahol közel százéves rendszer működik. A magyar kormány azt szeretné, ha lehetőséget teremtenénk fejlesztésekre. Ez az úgynevezett gördülő fejlesztési terv, amit most is jogszabály alkot meg, s amit az önkormányzatok egyeztetve a víziközműszolgáltatókkal összeállítanak. Három üteme van: van eg y rövid, ami egy egyéves fejlesztés, van egy középtávú és van egy hosszú távú fejlesztési elképzelés. A magyar kormány a költségvetésben külön fejlesztési keretet alkot, amire pályázhatnak a víziközműszolgáltatók adott rendszerek fölújítására, kicserélés ére. Ehhez egy feltételt szabunk, ami ebben a törvényben jelenik meg, hogy azt lássuk, ő is értékcsökkenés vagy bérletidíjarányosan gyűjti a pénzt. Ezzel a pénzzel lehet erre a központi fejlesztési keretre pályázni. És ehhez mit tettünk? Év végével a tár saságiadótörvényben a gyakorlati életnek megfelelően állapítottuk meg az értékcsökkenési leírás mértékét, hogy tartható legyen a víziközműszolgáltatók által. S még van más jogszabályi lépés is, ami pont most fog bekövetkezni. Ezzel a víziközműszolgáltat ók esetében a fejlesztési alapok létrehozását segítjük, s az a fejlesztési alap is, amit itt meghatároztunk, ezt szolgálja. Tulajdonképpen az a díj, ami így összegyűlik, biztosítani fogja vagy biztosítani tudja azt, hogy lehessen cserélni elavult rendszere ket. Én olyan helyen lakom, ami zsákutca, ezért utolsók vagyunk, s ha mosni kell a rendszert, akkor tudjuk, hogy a víziközműszolgáltató kimossa azt a rendszert, és utána egykét napig zavaros a víz. Baján az a probléma, hogy attól, hogy a kutakat és a szű rőrendszereket fölújították, magában a víziközműrendszerben található magánlecsapódás ott maradt. Ettől a mangánlecsapódástól színes a