Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1840 ötévenként le kell cserélni a kisebb gépeket, 1015 évenként a nagyobb gépeket is, telj es egészében 35 év alatt újra ki kell fizetni a mű teljes bekerülési költségét. Ez egy nagyonnagyon jelentős tétel, ez egy nagyonnagyon jelentős teher az egyes önkormányzatok, illetve mondjuk ki, a fogyasztók számára. Nem csoda tehát, ha a kormányzat úgy gondolja, hogy a 35 éves időtartam igen csekély, nem beszélve arról, hogy nyilvánvalóan jóval hosszabb időtartamra épülnek ezek a rendszerek. Mondjuk, azért azt, ami itt, csak Budapest belvárosában jellemző, hogy például nem messze innen a Nádor utca alat t egy 99 éves, elég nagy átmérőjű vízvezeték megy, azért azt már én is túlzásnak érzem, hiszen ez a hálózat vagy a hálózatnak egy másik szakasza volt az, ami felrobbant annak idején, egypár évvel ezelőtt - talán többen is emlékszünk rá - a Gellért Szálló m ellett, és a Gellért Szállónak egy szárnyát gyakorlatilag teljes egészében elmosta. Tehát nem csoda, hogyha bárki úgy gondolja, hogy ezeket a létesítményeket életszerű kicserélni. Egy 5060 éven belül nyilván mindegyikre sor kéne hogy kerüljön, de talán ez a 35 év túl rövid. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az önkormányzatok ezeket vállalták. Most akkor tisztelettel kérdezném az államtitkár úrtól: ezekkel a vállalásokkal mi lesz? Mert ezeket azonban nemcsak az önkormányzatok vállalták, hanem rajtuk kereszt ül a teljes Magyarország. Tehát akkor jól érteme, hogy ez a módosítás azt is jelenti, hogy az összes eddig megvalósult, KEOPforrásból finanszírozott ilyen jellegű beruházásnál újra kell számolni az összes költséghaszon elemzést, és az összes, a már eddi g befizetett, ilyen értelmű értékcsökkenési díjak is adott esetben visszajárnak a szolgáltatón keresztül a fogyasztóknak. Nagyon szeretném, ha erre egyértelmű választ kaphatnék, mert akkor, ha nem így volna, akkor viszont vagy az Európai Uniót csaptuk be, vagy a fogyasztókat csaptuk be, de valami biztosan nem stimmel ebben a rendszerben. A másik az 5. § kérdése, ami arról szól, és aztán ez több más paragrafusban is megjelenik, hogy a szakmai szempontok érvényre juttatása miatt kívánatos, hogy a víziközműsz olgáltatók is legyenek bevonva a különböző döntésekbe. (15.00) Milyen jó lenne valóban, ha a terveztetés fázisában a majdani későbbi szolgáltatók be lennének vonva, vegytisztán szakmai szempontokból. Sajnos ez azonban nem így történt, se a terveztetésbe ne m vonták be őket, se a kivitelezésbe, se a választható technológiák közül való döntésbe, hogy melyik technológiát mikor, hol lehet alkalmazni, melyiket mikor érdemes használni. Így történhetett az is meg, hogy a bajai esetben vízminőségjavító projekt volt , szeretném külön kihangsúlyozni a nevét ennek a bizonyos pályázatnak, aminek egyébként a különböző adataiba éppen a jövő héten fogok beletekinteni az államtitkár úrnak a jóvoltából. Tehát nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon az adatok, ezek a bizonyos dokum entumok, amelyeknek egy része már rendelkezésemre áll, de az összes többi alátámasztjae azt az aggályt, amit egyébként a bajaiak éreznek igencsak a saját bőrükön, nevezetesen, hogy a bajai víz - de nemcsak Baját érinti ez, hanem a bajai agglomerációról b eszélünk, tehát 90 ezer emberről - ihatatlan, büdös, semmire fel nem használható, tehát nemcsak hogy főzésre, de mosakodásra sem használható fel, azért, mert a választott technológia nem volt alkalmas. Hiába jelezte annak idején a szolgáltató, hogy ezt nem szabad választani, mert az akkor már megvalósult hálózat nem fogja ezt a bizonyos technológiát jól venni, nem lesz kompatibilis hozzá, a túlzottan magas oxigéntartalomra hivatkozva, ami a korábbi lerakódásokat feloldja, és ezért van ez a rettenetes helyze t ott Baján. De nemcsak ilyen értelemben a választott technológia, hanem a terveztetés során, illetve a kivitelezővel kötött szerződés során is túl alacsonyra szabták meg azt az árat, ami az eredeti vízhálózat rekonstrukciójára fordítható volt. Tehát ha ki cserélhették volna azokat a csőszakaszokat, amelyeket egyébként a szolgáltató maga is jelzett, hogy ezek nem lesznek kompatibilisek, akkor talán ez az egész probléma nem áll fenn. De mostanra eljutottunk odáig, hogy nagyonnagyon sok milliárd forintot elkö ltöttünk európai uniós forrásból, zárójelben hozzáteszem: a miniszterelnök kijelentése óta tudjuk, hogy ez a mi pénzünk, a mi magyar adófizetői pénzünk, tehát magyarul: a magyar adófizetők pénze ment pocsékba azzal, hogy egy olyan szolgáltatást építettünk ki, ami
