Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1832 A törvénymódosítás alapja véleményünk szerint, hogy a törvény mindössze a kereteket fogja tartalmazni, minden lényeges követelmény meghatározása rendeleti szintre kerül, így többet a parlament elé nem fog nak ezek a kérdések kerülni, hanem rendeleti úton valahol el fognak dőlni, és erről többet vitázni innentől kezdve nem fogunk tudni. Így például a törvényből rendeleti szintre kerül annak szabályozása is, hogy hogyan kell kiszámítani a közlekedési energiaf elhasználásban a megújuló energia részarányát. Ez nem segíti elő a kiszámítható és tervezhető szabályozási körülményeket, a követelmények teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint az uniós követelmények határidőre történő teljesítését. A törvényjava slat kodifikációs szempontból is rosszul van előkészítve. Például a törvény hatályos 2/A. §a rendelkezik az energiapolitikáért felelős miniszter honlapon keresztül történő tájékoztatási kötelezettségéről, míg a törvényjavaslat lényegében ugyanezt a rendel kezést a törvény új, 11/B. §ában kívánja megállapítani anélkül, hogy a hatályos rendelkezést hatályon kívül helyezte volna. Látszik, hogy egy összecsapott munka fekszik most előttünk, ami alapvetően nem jogharmonizációt, hanem még nagyobb káoszt fog okozn i, mint amekkora eddig volt. Éppen ezért, miután nem a jogharmonizációs követelményeket teljesíti, hanem pont ellentétesen, gondot fog okozni ez a továbbiakban, és miután rendeleti úton kívánják a továbbiakban meghatározni számos ponton az idetartozó témák at és területeket, így az MSZP nem fogja támogatni, hiszen nem hiszünk abban, hogy ezeket rendeleti úton kell szabályozni, s nem hiszünk abban, hogy ha valami bonyolítja és nem átgondoltan van előterjesztve, az segíteni fogja a jövőben ezt a kérdést. Kösz önöm szépen. (14.20) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Kepli Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik mindig is féligmeddig szkeptikusan állt a bioüzemanyagok kérdéséhez, pontosan azért is, ami már itt elhangzott Bartos Mónika képviselőtársamtól is, illetve az előterjesztői expozéban az államtitkár úrtól is. Amikor é lelmiszertermelés céljára is alkalmas földterületen termesztenek úgynevezett elsődleges bioüzemanyag előállítására szolgáló növényeket - ha bioetanolról van szó, akkor elsősorban a kukorica, ha biodízelről, akkor a repce jön szóba, de természetesen más nö vények is , akkor ez az élelmiszertermelés elől vonja el a földterületet, és ebben az esetben számunkra ez nem támogatható. Természetesen nagyon sok vita van ezzel kapcsolatban, hogy ez szolgále fenntarthatósági célokat, avagy nem. Ez a kiegyenlítő hatá s, ami abból származik, hogy nem fosszilis tüzelőanyagokat égetünk el, hanem direkt erre a célra termesztett növényekből állítjuk elő az üzemanyagot, ami elég ezekben a motorokban, csak akkor érvényes, ha nem jár a bioüzemanyagok előállítása földhasználatváltozásból járó, eredő további emisszióval. Azt is látjuk, hogy az idő előrehaladtával és a világ népességének növekedésével a termőföld egyre értékesebbé válik élelmiszertermelési célból is, és így egyre kevésbé van létjogosultsága élelmiszertermelésre is alkalmas földterületen bármilyen más termelés, termesztés végzésének, hiszen már több mint hétmilliárd embert kellene egészséges élelmiszerrel ellátni, és már ezzel is vannak problémák. Magyarországon is ugyan nagyon nagy mennyiségű és jó minőségű term őföld áll rendelkezésünkre, de itt elsősorban az élelmiszertermelési célra kellene koncentrálni. Amiben van létjogosultsága, mondjuk, a bioüzemanyagoknak számunkra, amiben lehetőséget látunk, az tulajdonképpen a biológiailag lebomló, mezőgazdasági vagy er dészeti vagy halászati, elsősorban hulladékokból és nem termékekből, maradék anyagokból vagy biológiailag lebomló ipari és háztartási hulladékokból előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyagok előállítása. Az irányelvből származik ez a definíc ió, de itt úgy van, hogy „termékek vagy hulladékok”, és amit
