Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szó... - DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1820 (13.20) DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisz tériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy egy fura színű köd van bizonyos frakciók vonatkozásában ezzel a projekttel kapcsolatosan. (Mesterházy Attila közbeszól.) Pár dolgot szeretnék azért tisztába te nni ezzel a projekttel kapcsolatban. A jelen törvényjavaslat és vita nem a projektről szól, hanem az egyezmény 2. számú kiegészítéséről - ez az első. A másik az, hogy jelenleg döntés a projektről a tekintetben még nincs, hogy az mennyibe fog kerülni, ki fo gja megvalósítani, mikor és mikorra fogja megvalósítani - ezek még sarokszámok, és azt kell látni, hogy jelenleg ennek a projektnek az előkészítése zajlik. Többször elhangzott az, bár nem tudom, milyen forrásból, hogy kötelezettségszegési eljárás van folya matban a projekttel kapcsolatban. Jelenleg kötelezettségszegési eljárás a BudapestBelgrádvasútvonal létesítésével kapcsolatosan nincs. Ez a hivatalos álláspont. Én értem, hogy a képviselő uraknak ezt folyamatosan fel kell vetni, hogy ez a projekt milye n problémáktól szenved, de nincs eljárás. Piloteljárás van ezzel a projekttel kapcsolatosan folyamatban, amelynek a végéhez közeledünk, és ez arról szól, hogy az európai uniós irányelveknek és vonatkozó szabályoknak megfelele az a beszerzési módszer, az a beszerzési út, amit Magyarország a kínai féllel közösen választott, hiszen Magyarország az Európai Unió tagja, és az eddigi visszajelzésekből úgy tűnik, hogy ez a fajta jogi konstrukció a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelel. Úgyhogy az a fajta hisztériakeltés, ami körüllengi ezt a projektet, a kötelezettségszegési eljárást harangozza be - nincs ilyen. Az európai uniós piac védelmével kapcsolatosan csak szeretném megjegyezni, hogy meg kell nézni, hogy a Huawei nevezetű - tudtommal egyébként kínai - cég a Deutsche Bahnnak az egyik legnagyobb beszállítója távközlési területen. Tehát nem tudom, hogy miért és kinek kellene megvédenie az európai uniós piacokat a kínai cégekkel kapcsolatban, amikor a kínai cégek már itt vannak az európai uniós piacon. N em értem ezt a felvetést, semmilyen ténybeli alapja nincs. A projekt megvalósításával kapcsolatban csak szeretném megjegyezni azt, hogy egy közös vállalat jött létre, amely közös vállalatnak az igazgatósági elnöke magyar, együttes döntéshozatali rendszer v an, és 19 kínai és 41 magyar munkavállalót tervez alkalmazni ez a közös vállalat, amely közös vállalat bonyolítja le ezt a beruházást, illetve a fő beruházója ez a közös vállalat ennek a beruházásnak, tehát az, hogy több száz vagy több ezer vagy százezer k ínai megjelenésével számolunk vagy számolnak egyesek ezzel a projekttel kapcsolatosan, megint egy légből kapott blődli. Ezek a számok az igazak. Ez a vegyes vállalat hajtja végre majd ezt a beruházást, és pontosan azon beszerzési szabályzat alapján, amelyn ek a módosításáról most fog majd a tisztelt Ház szavazni… (Mesterházy Attila közbeszól.) Képviselő úr, nem az építésről van szó, ez a beruházó cég. (Mesterházy Attila: Én arról beszéltem! Én az építésről beszéltem! - Az elnök csenget.) Majd oda fogok érni a válaszban. Köszönöm szépen. Én is végighallgattam. (Mesterházy Attila: Kötelessége is!) Ez a beruházó vállalat fogja majd azt a nemzetközi tendert kiírni, amely vonatkozásában az Európai Bizottságnak a végső visszajelzésére várunk. Ez egy nyílt, európai uniós irányelveknek és jogszabályoknak megfelelő tender lesz, amely tenderben fognak majd ajánlatot adni azok a cégek, amelyek meg kívánják építeni és valósítani ezt a beruházást. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a beruházás vonatkozásában létes ítési építési engedélyekkel a beruházó nem rendelkezik, ezeknek a megszerzése, ezeknek az építési engedélyeknek a beszerzése és a tervezési folyamat majd a tender eredményeképpen létrejövő szerződésben a kiválasztott vállalkozók feladata lesz. Tehát az, hogy itt milyen műszaki tartalommal, mennyiért és milyen területeken megy át ez a vonal, még jelenleg egy kérdés, hiszen ezt majd a nyertes vállalkozónak kell megterveznie. Ugyanígy, ha arról beszélünk, hogy milyen megtérülést
