Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szó... - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1817 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a t ovábbi képviselői felszólalásokra kerül sor. Elsőnek az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Nem először szerepel a BelgrádBudape st vasút, vagy ha innen nézzük, BudapestBelgrád vasút kínai együttműködésben történő építésének kérdése a magyar parlament előtt. Többféle dimenzióban lehet vizsgálni ezt a vasútvonalat. Egyrészt van a nemzeti dimenzió, ami Trianon után egy fájó pont, ho gy ez a békediktátum kötelezte Magyarországot, hogy a régi BudapestBelgrád vasútvonalat redukálja, fölszedje az egyik sínpárt. Ilyen értelemben tehát egyfajta rehabilitálása is a nemzeti érzésnek, ha a mai kor színvonalán újjáépül a BudapestBelgrád vasút . A másik talán fajsúlyosabb. Kína, akárhonnan is nézzük, a világgazdaság motorja, és ha Magyarországra kínai befektetések érkeznek, akkor az a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek jó - ha megfelelő kondíciók mellett történik. Na, most azt kell megnéznü nk, hogy jönneke Magyarországra ezek a kínai befektetések, milyen hasznot hajtanak a magyar gazdaság, a magyar emberek számára, és ezekhez hogyan illeszthető ennek az olcsónak éppen nem mondható vasútvonalnak a kiépítése, egyáltalán, hogy erre a vasútra i lyen összefüggésben mennyire van szükség. Szokták a mai korban általában a vasúti fejlesztéseket a soha meg nem térülő beruházások kategóriájába sorolni. Teszik ezt azért, mert nem vehető számba, nem számszerűsíthető az összes tényező, ami egyegy ilyen v asútépítésnél pozitívumként vagy negatívumként adódik. Pozitívumként egyértelműen a környezetbarát, környezetkímélő közlekedés, elsősorban a tömeges áruszállítás, a személyi közlekedésnél pedig a kényelem, ilyen nagy távolságra és ilyen sebességnél, ami it t tervezve van, versenyképes tud lenni a repülőgéppel. Különös tekintettel arra, hogy a repülőterek általában a városközpontoktól távol találhatóak, tehát a repülőgépes indulástérkezést meg kell előzze a repülőtér megközelítése vagy onnan még a városköz pont elérése. Míg a vasút, gondoljunk itt Budapesten a Nyugati pályaudvarra vagy a Keleti pályaudvarra, egész jól megközelíti a város belső részeit, innen már metróval vagy más kötöttpályás közlekedéssel könnyen elérhetők a nagyváros központjában található célok. Tehát sok minden szól amellett, hogy szükség van vasútépítésre, viszont erről a szerződésről, ami előttünk van, óhatatlanul Hofi Géza elhíresült, egyébként műszakiaktól származó mondása jut eszembe: a hajóskapitány lekiabál a gépházba, hogy mennyi; egy hang fölkiabál, hogy 30; mire a kapitány felháborodottan kérdezi, hogy mi 30?; mire a hang: miért, mi mennyi? Tehát azt kellene tisztázni ebben az előterjesztésben, hogy mi mennyi. Ugyanez volt a problémánk az első fordulónál is, hogy nem tudjuk azon túl, hogy itt definiálva van egy pálya, aminél, egyetértek a korábban szólóval, hogy lehetne a magyar szakaszon egy sokkal kedvezőbb, KecskemétSzegedÚjvidék vonalat is kialakítani, ami a közbeeső, Budapest és Belgrád között fekvő nagyvárosokat is érinten é, lényegében gyorsvasúton, mert Magyarországon a 160 kilométer az már az eléggé gyors vasúti közlekedés kategóriájába tartozna. Tehát ez sincs kellőképpen átgondolva. Másrészt azon túl, hogy 159,4 kilométer hosszú a pá lya, amelyen legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedhetnek, semmilyen gazdasági kalkuláció, egy feasibility study, egy megvalósíthatósági tanulmány, semmi nem látható. Egyszerűen nem értjük, hogy miért van ez letitkosítva. Egy ilyen mértékű adófizetői pénz felhasználása még a legjobb gazdasági partnerrel is gyanút vet fel. Jó lenne azt látni, hogy mennyibe fog kerülni, jó lenne látni az összehasonlító tanulmányt azzal kapcsolatban, hogy ez a vasúti pálya milyen előnyökkel jár; milyen hozadéka lenne
