Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szó... - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1809 vasútvonalon új kétvágányú, villamosított, 225 kilonewton tengelyterhelésű, európai szabványnak megfelelő biztosítóberendezéssel ellátott, 200 kilométer/óra sebességre alkalmas geometriával kiépített, 160 kilométer/óra sebességgel működtetendő vasúti pálya fejlesztésében , amely így az európai uniós műszaki előírásokkal teljes mértékben kompatibilis lesz. A vonatkozó európai uniós irányelv alapján az egyezmény 2. számú melléklete kapcsán előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn, csak tájékoztatási kötelezettség va n az Európai Bizottság felé, ezért az egyezmény 2. számú mellékletét 2017. március 29én tájékoztatásul megküldtük az Európai Bizottság számára. Az egyezmény 2. számú melléklete módosításokat tartalmaz a BudapestBelgrád vasútfejlesztési projekt megvalósít ási struktúrájára vonatkozóan, kiegészíti a beszerzési szabályzatot, például a hirdetmény közzétételi helye vonatkozásában, az értékelési szempontok vonatkozásában és a jogorvoslat területén. Fontos megjegyezni, hogy ez a beszerzési szabályzat az Európai B izottság vizsgálata szerint teljes mértékben megfelel a vonatkozó európai uniós közbeszerzési irányelveknek. A vasúti projekt megvalósítása jelentősen, a mostani 8 óra helyett 3 és fél órára rövidíti le a Budapest és Belgrád közötti vonatutazás menetidejét , így a vasúti kapcsolat a két város között a közúti és a légi útvonalhoz képest is érdemi alternatívát kínálhat a jövőben. A magyar szakasz fejlesztése az érintett hazai térségek vasúti elérhetőségét, a személyforgalom minőségét is látványosan javítja maj d. Fontos megjegyezni, hogy a pireuszi kikötőt 2008ban kínai működtetésbe vették át. A 2008tól 2017ig terjedő időszakban a konténerforgalom gyakorlatilag megkilencszereződött ebben a kikötőben, úgyhogy azt gondolom, fontos geopolitikai jelentősége is v an annak, hogy a pireuszi kikötő és Európa közötti vasúti teherforgalmi kapcsolat hogyan, milyen irányban, milyen országok érintésével fog tudni megvalósulni a jövőben. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/15034. számú törvényjavaslatot elfogadni és az egyezmény 2. számú mellékletének kihirdetését támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Dun ai Mónika képviselő asszony. Képviselő asszony, parancsoljon, öné a szó. DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatj a a jelen törvényjavaslatot, amelynek célja a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a BudapestBelgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének törvénnyel történő kihirdetése. A mellékletben foglaltak a szerződéskötési eljárás részleteit, értelmezési pontjait rögzítik. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek a BudapestBelgrád vasútvona l felújításának megkezdéséhez. A vasútvonal fejlesztésének jelentősége óriási Magyarország számára. A BudapestBelgrád vasútvonal modernizációja a Kína, valamint Közép- és KeletEurópa közötti együttműködés zászlóshajó projektje, az „Egy övezet, egy út” ke zdeményezés keretébe illeszkedő Új Selyemút kulcsfontosságú európai láncszeme. A felújítást követően a görögországi Pireusz kikötője és NyugatEurópa között Magyarországon, Szerbián és Macedónián át vezető teherszállítási korridor válik a Kína és Európa k özötti kombinált tengerivasúti szállítmányozás leggyorsabb alternatívájává. A vasútvonal korszerűsítése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország az Európába irányuló kínai áruforgalom első számú regionális logisztikai bázisává váljon, amire minden adottsága m egvan, tekintve ideális földrajzi elhelyezkedését, a magasan képzett munkaerőt és a tudatosan kialakított kedvező befektetési környezetet.