Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1780 kü lönböző zöldtetőkkel meg egyebekkel a beruházások során ezt a négyzetméterarányt, de aktivitása szempontjából nyilván egy parkot egy zöldtető nem tud pótolni, és ebből azért itt Budapesten is jó néhány probléma volt a Városliget beépítése kapcsán és még j ó néhány más beruházásnál. Tehát ezt a rendelkezést vagy ezt a módosítást vagy ennek az indokoltságát szeretném, ha államtitkár úr elmagyarázná. A különböző adatbázisokhoz való hozzáférést pedig természetesen pozitívnak tartjuk, hogy egyszerűsödik a hozzáf érés azok részére, akik erre jogosultak. Összességében megint csak az a helyzet ezzel a törvényjavaslattal, hogy nyilvánvalóan politikailag egy kormány számára rendkívül kedvező helyzetet teremt, hiszen mindenki örül annak nyilvánvalóan, ha nem kell közműc satlakozási díjat fizetnie vagy rövidülnek az ügyintézési határidők, és egyébként ez egy pozitív dolog is. De mivel állami és önkormányzati tulajdonú cégek tucatjai vannak a másik oldalon is, ezért nyilvánvaló, hogy az is az államot és az is az adófizetőke t terheli végső soron, ha ezek a cégek ellehetetlenülnek vagy a működésük kerül kockára vagy kockázatossá válik. Ha csak a közműadót nézzük, ami az előző években is már jelentős terhet jelentett számukra, ez azt jelenti, hogy a közművek hossza alapján van kivetve ez a teher a közműszolgáltatókra, ami sokszor nagyon nehéz helyzetbe hozza őket, tehát nyilvánvaló, hogy ha nem az a kormány deklarált célja, hogy ellehetetlenítse ezeket a közműszolgáltatókat, akkor valamilyen módon a másik oldalon kompenzálnia is kell ezeket a költség, bevételkieséseket. Hiszen annak is végső soron a lakosság látja kárát, ha egy közműszolgáltató cég nem tudja biztosítani megfelelően a szolgáltatását, mert anyagilag vagy akár más szempontból olyan lehetetlen helyzetbe kerül, hogy nem bírja a feladatát tovább ellátni. Tudom, hogy volt számtalan olyan közműszolgáltató Magyarországon, ami indokolatlan volt, hogy például a vízi közművek esetében olyan nagy számú szolgáltató legyen, de most már ez a nagyságrend, ami most van, ennek a to vábbi szűkülése nem biztos, hogy olyan pozitív végkifejletű lenne. Arról is hallani lehetett pletykákat, hogy esetleg az 5 nagy állami és a 35 vagy 36 önkormányzati tulajdonú víziközműtársaságot esetleg valamilyen formában összevonnák, és néhány nagy mult i, vagy ha nem is multi, hanem óriás közműszolgáltató jönne létre. Kérdés, hogy hosszú távon ennek mi a célja. Tehát remélhetően nem az ágazat későbbi újbóli privatizációját készíti elő. Remélhetően tényleg a fogyasztók érdekeit szolgálja. Vannak kétségein k a kormány előző évekbeli működését látva e tekintetben, úgyhogy egyelőre az álláspontunkat sem véglegesíteném ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Államtitkár úr válaszaitól többek között és a későbbi, esetleges módosító javaslataink elfogadásától te sszük majd függővé, hogy hogyan fogunk erre a törvényjavaslatra szavazni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki oldalról.) ELNÖK : Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Józsa Istvánnak, az MSZP képviselő csoportja vezérszónokának. DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hét évben meglehetősen sokat ostoroztuk a kormányt alapvetően amiatt, hogy nem kifejezetten beruházásbarát a g azdaságpolitikája, ennek eredménye volt, hogy vissza is estek rendesen a beruházások Magyarországon, a kritikus 20 százalékos szint alá is, ami tudjuk, hogy visszaesést jelent, mert 20 százaléknál lehet arról beszélni, hogy a kieső és megújuló termelőeszkö zök, vagyoni értékek körülbelül megfelelő arányban vannak. Ez, hogy Magyarország versenyképességével baj van, nemcsak egy szubjektív érzés volt a magyarországi befektetők, bilaterális kamarák - magyarnémet kamara, magyaramerikai kamara, magyarkínai kama ra - szakmai véleménye alapján, hanem bizonyos objektívnak számító mutatókban is megnyilvánult. Az a problémánk, hogy ez a törvényjavaslat ma nagyon jó szándékú, és fontos, hogy ilyen törvények szülessenek, de ez a törvényjavaslat a hazai versenyképesség s trukturális problémáit nem