Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1769 A jelenlegi szabályozás szerint a kihelyezett keresőképtelensége idejére megkapja a devizailletményének 60 százalékát, amely jóval magasabb összeg, mint amennyire belföldö n a táppénzszámítási szabályok alapján jogosult lenne. Ezért nem indokolt a különbözeti összeg utáni táppénz kifizetése, mert így a kihelyezettet keresőképtelenség esetén jóval magasabb összeg illetné meg, mint belföldön. 180 nap keresőképtelenség után a k ihelyezett külszolgálata megszűnik, és belföldi állományba kerül határozott jogviszony esetén is, ahol a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint jogosult táppénzre. A jelenlegi szabályozás szerint a kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó hozzátartozói együttesen a kihelyezett további egyhavi díjazására jogosultak. Ezen összeg kifizetése azonban csak jóval a kihelyezett halála után történhet meg. Jelenleg az el halálozott számára kifizetendő összeget számfejteni kell, és a kifizetésre csak a hagyatéki eljárás lezárása után kerülhet sor. A jogalkotói cél az, hogy a kihelyezett állomáshelyen lévő hozzátartozói számára minél hamarabb megtörténjen a kifizetés, példáu l hazaszállítási költségekre, ingatlanbérlet lezárására, repülőjegyre, ingóságszállításra jutó költségek. Ugyancsak érdemi módosítás, hogy a módosítással a kihelyezett nem lesz jogosult táppénzre, tekintettel arra, hogy a külszolgálati törvény a keresőképt elenség idejére biztosítja számára a devizailletmény 60, illetve 30 százalékát. A törvényjavaslat - mint ahogy a fentiekben bemutattam - a mindennapi működésből fakadó gyakorlati tapasztalatokat kívánja kezelni, illetve technikai pontosítá sokat tartalmaz mind a külszolgálati törvényben, mind a külügyi igazgatással érintett törvényekben, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain, azonban lehetővé teszik, hogy a külképviseleteink és az o tt dolgozók rugalmasan alkalmazkodva magas színvonalon képviseljék Magyarország érdekeit és értékeit. Kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönjük államtitkár úrnak. Most a vezérszónoki felszólalá sok következnek. Megadom a szót CsengerZalán Zsoltnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. CSENGERZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyjából egy évv el ezelőtt e falak között az új külügyi törvénynek zajlott a vitája. A jogszabály nagyobbik része tavaly augusztusban lépett hatályba, egyes szakaszai pedig idén augusztusban fognak majd. Az elmúlt nyolc hónapban felhalmozódott tapasztalatok lehetővé és eg yes esetekben szükségessé is teszik a törvény finomhangolását. Mielőtt azonban rátérnék erre, érdemes visszatekinteni a jogszabály megalkotását kiváltó okokra és a törvény által elérni kívánt célokra. Államtitkár úr már említette, hogy alapvetően a külügyi struktúra átszervezése, a klasszikus diplomáciai feladatok mellé más feladatoknak is a hozzárendelése volt az alapvető oka annak, hogy tavaly egy új törvényt fogadtunk el, de 2015ben kezdődött meg ennek az új külügyi törvénynek a kidolgozása, amelynek k ezdetektől fogva az volt a célja, hogy az addig különböző szabályozási szinteken lévő joganyagot egységes rendszerbe foglalja. Ennek a koncepciónak szerves része volt annak következetes átgondolása, hogy melyek azok a területek, amelyek törvényi szabályozá st igényelnek, illetve hol vannak azok a pontok, ahol célszerű felhatalmazást adni a külpolitikát irányító miniszternek, hogy a napi működés körébe tartozó részletszabályokat rugalmasan, miniszteri rendelettel igazíthassa a gyakorta változó körülményekhez. A törvényjavaslat célja a külképviseleti hálózat hatékonyságának, gyors reagálóképességének biztosítása, a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése, továbbá a személyi állománnyal szembeni elvárások szabályozása volt. Teljesen új, a társadalmi igazságosság elvének jobban megfelelő, de egyben a diplomáciai állomány anyagi megbecsülését is növelő javadalmazási rendszert vezetett be.
