Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló re... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1741 internetes vásárlások, a határon átnyúló szolgáltatások elterjedésével egyre gyakrabban külföldi partnereket, értékesítő cégeket jelentenek, amelyekre vonatkozó naprakész információknak szintén mind nagyobb jelentős égük lesz. Ezt felismerve az Európai Unió is határozottan elkötelezett az európai céginformációk biztosítása ügyében. Jelen törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács 2012. június 13i 2012/17/EU irányelvének átültetését szolgálja, amely a tagállami kö zponti nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásáról szól. Az irányelv célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy külön uniós portálon keresztül, amely a már működő eJustice portál lesz, bárki céginformációhoz jusson eg y uniós székhelyű cégről. Az irányelv másrészt azt is biztosítja, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolásával a tagállami nyilvántartó szervek az erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül egymásnak adatokat szolgáltassanak. E rendszer elneve zése a Business Registers Interconnection System, vagyis rövidítve BRIS. A BRIS rendszer indulásához szükséges informatikai, technikai előkészületek hazai és uniós szinten is már bő fél éve intenzíven folynak, így a törvényjavaslat már ezen egyeztetések, t esztelések tapasztalatait is figyelembe veszi. (20.50) Ezek közül kiemelhető, hogy az uniós portálon keresztül a kezdeti időszakban minden tagállamban a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, az európai részvénytársaságok, továbbá az Európ ai Unió valamely tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepek és kereskedelmi képviseletek adatai lesznek elérhetőek. Ennek megfelelően a törvényjavaslat is e cégformákra nézve tartalmaz rendelkezéseket. Az irányelv tételesen meghatározz a azokat az alapadatokat, amelyeket a tagállamoknak az eJustice portálon keresztül bármely érdeklődő számára ingyenesen kell biztosítani. Ezek a cég cégjegyzékszámát, nevét, székhelyét jelentik, amelyek alapján arról lehet meggyőződni, hogy a cég valóban létezik. Ha ezen túlmenően bárkinek további, az irányelvben meghatározott többletadatra vagy akár cégiratra lenne szüksége, ahhoz már költségtérítés ellenében szintén korlátozás nélkül hozzájuthat. A tagállamoknak továbbá lehetőségük van arra, hogy az ir ányelvben nem nevesített további iratokat, adatokat is elérhetővé tegyenek. Tisztelt Ház! Mint azt már jeleztem, a BRIS rendszer másik célja, hogy a tagállami cégnyilvántartások közötti adatcserét lehetővé tegye. Ehhez szükséges, hogy a BRIS rendszerbe bek ötésre kerülő cégek olyan azonosítót kapjanak, amelyet az Unió minden tagállamában azonosan képeznek. Ezt nevezi az irányelv végrehajtási aktusa EUIDnak. Az EUIDt a magyar cégekre a cégnyilvántartás informatikai rendszere automatikusan fogja generálni, a cégeknek ezzel kapcsolatosan kötelezettsége nem merül fel. A magyar cégbíróságnak, illetve az egyes tagállami cégnyilvántartást vezető szerveknek a BRIS rendszeren kell egymást értesíteniük, ha a nyilvántartásukban szereplő, EUlDval rendelkező társaságok , fióktelepek esetében csődeljárás, felszámolási eljárás vagy más kényszermegszüntetési eljárás indul. A többi érintett nyilvántartás pedig szintén e rendszeren keresztül veszi át ezen adatokat. Fontos kiemelni, hogy az uniós rendszer, az eJustice portál adatot nem tárol, tehát semmiféle cégadatot vagy cégiratot nem kell ténylegesen uniós adatbázisnak átadni sem a tagállamok közötti kommunikációhoz, sem a céginformáció biztosításához. A kiépülő rendszer ugyanis csupán egy egységes informatikai csatorna, am ely lehetővé teszi az egyes cégnyilvántartások elektronikus úton való elérhetőségét, és azt, hogy ezekből a cégnyilvántartásokból elektronikusan adatot lehessen kérni és kinyerni. A törvényjavaslat a BRIS rendszer kiépülését lehetővé tevő rendelkezések mel lett kis részben pontosító jellegű rendelkezéseket is tartalmaz. Így a törvényjavaslat kijavítja a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényben a hivatkozásokat, észszerűsíti továbbá
